Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

MTK vs. Ferencváros

Dunaferr Aréna, 2016. 09. 10.           20:30

Összefoglaló megállapítások

• Statisztikáink szerint a bajnokság 10. legjobb támadójátékát és 6. legjobb védekezését produkáló MTK fogadja a legjobban támadó és védekező Ferencvárost.
• Az MTK az előző 3 fordulóban mindannyiszor nálánál kezdeményezőbb, több helyzetet kialakító csapatokkal találkozott, de egyszer sem kapott ki (2 döntetlen, 1 győzelem).
• A Ferencváros idegenben mutatott támadóteljesítménye jelentősen elmarad a hazai pályán produkálttól, ennek ellenére 2 győzelem és 1 döntetlen a Fradi idegenbeli mutatója.
• A Fradi furcsa jellemzőjévé vált a 2016/17-es szezonban, hogy a rendkívül kevés ellene kialakított helyzet ellenére kap arányában sok gólt.
• Az MTK leginkább kontrákból lehet veszélyes ellenfele kapujára, a kék-fehérek mindkét góljukat kontrából szerezték.
• A meccs képét várhatóan a Fradi fojtogató mezőnyfölénye határozza majd meg, a legnagyobb kérdés, hogy támadásban melyik arcát mutatják a zöld-fehérek.

Csapatok

MTK

Az MTK nem lehet túl büszke az elmúlt 7 mérkőzésen mutatott teljesítményére, hármas holtversenyben utolsó előttiek a megszerzett pontok (6) alapján, ráadásul mindössze 2 gólt sikerült szerezniük. Teodoru Vaszilisz gyakran hivatkozott Torghelle Sándor hiányára a gólok elmaradása kapcsán, de a rutinos támadó 5. fordulóban bekövetkezett visszatérése után sem jelenthetjük ki, hogy „kinyílt volna a gólzsák”, a 3 részvételével lejátszott meccsen is csupán 2 gólt tudtak szerezni, igaz, abból egyet maga Torghelle szerzett, kiharcolva az első győzelmet csapatának.

Egy korábbi erősorrendben arról írtunk, miszerint részben igazat kell adjunk Teodoru Vaszilisznek abban, hogy jelentősen jobb a csapat támadójátéka, mint azt az összesen szerzett gólok sejtetik, amit ma is fenntartunk, de azóta az MTK ellenfelek kapujára jelentett veszélyessége fokozatosan csökkent, ahogy a lenti ábrán látszik, 7 forduló alapján a 3. legkevesebb helyzetet alakították ki.

Meccsenként átlagosan elért támadáspontok az első hét forduló alapján

Védekezésben teljesen átlagosak a kék-fehérek, amit annak ellenére állíthatunk, hogy a négyes holtversenyben kapott legkevesebb (5) góljukból akár arra is gondolhatnánk, hogy a különösen masszív védelem oltárán áldozták fel támadójátékukat. Az MTK elleni kidolgozott helyzetek mennyiségéből sokkal inkább arra következtethetünk, hogy amit a szerencse a támadások befejezésénél elvett tőlük, azt a védekezés szorultabb pillanatainál visszakapták, azaz érdemben kevesebb gólt kaptak, mint amennyi arányos volna az ellenfeleik által kidolgozott lehetőségekkel. Nem akarjuk azonban teljesen degradálni a kék-fehérek védekezésben nyújtott teljesítményét, kevés gólt kapni mindenképpen erény, ahogy később látni fogjuk, a Ferencváros mintha épp az MTK ellentétjeként működne, meglehetősen sok gólt kap az ellene kidolgozott helyzetek mennyiségéhez képest.

Meccsenként átlagosan a csapatok ellen kialakított támadáspontok az első hét forduló alapján (minél alacsonyabb, annál jobb)

Az MTK meccsenként nyújtott teljesítményét elemezve (lenti ábra) elsőként azt érdemes kiemelni, hogy a 7 mérkőzésből mindössze 5-ön alakítottak ki több lehetőséget, mint ellenfeleik, innen nézve sem túl meglepő, hogy mindössze 1 győzelmük van. A két feljutó, azaz a Gyirmót, majd a Mezőkövesd kapuira jelentősen veszélyesebbek voltak, mint azok a kék-fehérekére, mégis mindössze 1 pontot sikerült gyűjteni a 2 meccsen. A negyedik fordulótól kezdve nehezedett az MTK sorsolása, ami meg is látszik az ellene kidolgozott lehetőségeket jelképező piros oszlopokon, ráadásul ezzel párhuzamosan a fővárosiak támadójátéka is érdemben romlott. Az 5. fordulóval kezdve jelentősen megváltozott az MTK játéka is, a korábbi sokpasszos, labdabirtoklást előtérbe helyező stílust felváltotta egy, a saját kapu előtti tömörülő védekezésből kontrákkal operáló játékmód, ami egy alkalommal a győzelmet is elhozta számukra. Minden okunk megvan rá, hogy a Ferencváros ellen is erre az MTK-ra számítsunk.

Ellenfelek sorban: Vasas(o), Gyirmót(i), Mezőkövesd(o), Haladás(o), Debrecen(i), Videoton(o), Újpest(i). A piros oszlopok esetében a „kisebb jobb”, hiszen az ellenfél által az MTK ellen kialakított támadáspontok szerepelnek rajta

A kulcsmomentumok alapján (lenti ábra) négy játékost érdemes kiemelni. Hrepka Ádám az egyik legveszélyesebb játékosa volt a budapestieknek, nem véletlen, Torghelle és Nikac hiányában többször is csatárként számított rá a vezetőedző, akinek nem is volt problémája a helyzetbe kerüléssel, a helyzetek gólra váltásával viszont annál inkább. Kulcsmomentumainak többségét remek helyezkedésért, helyzetbe kerülésért, illetve önmagának teremtett lehetőségekért kapta tőlünk, mindez azonban gólok nélkül kevés hasznára volt az MTK-nak. Kanta József sokkal szürkébben játszik, mint a megelőző években, ennek ellenére is második a kék-fehérek kulcsjátékosainak táblázatán. A korábban gólerős irányító szinte alig jelent veszélyt az ellenfél kapujára, kulcsmomentumait leginkább kreatív passzaival érdemelte ki, azonban azokból is érdemben kevesebb van, mint korábbi szezonjaiban. Gera Dánielt gyorsasága, akaratos játéka emeli a harmadik helyre a listán, az ő, illetve Torghelle Sándor esetében is fontos kiemelni, hogy viszonylag kevés játékkal szereztek említésre méltó kulcsmomentumot.

A MTK játékosainak kulcsmomentumai az első hét fordulóban

Ferencváros

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Ferencváros szurkolói számára meglehetősen csalódást keltő mindeddig a szezon, annak ellenére is, hogy a 2. helyet foglalják el a tabellán. A korai kupabúcsú, illetve a tavalyi szezonkezdethez képest jóval kevésbé eredményes játék sem adott sok okot az örömre. Statisztikáink talán némi vigaszt nyújthatnak a drukkereknek, hiszen azok alapján határozottan állíthatjuk: a zöld-fehérek idén is a bajnokság abszolút esélyesei. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, támadójátékuk kiemelkedik a mezőnyből, nem véletlen övék tehát a Videotonnal holtversenyben szerzett legtöbb gól.

Meccsenként átlagosan elért támadáspontok az első hét forduló alapján

Védekezésben hasonló a helyzet (lenti ábra), a Fradi a legkevesebb helyzetet engedélyezi ellenfeleinek, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy ehhez képest 7 gólt is kaptak, ami meglehetősen átlagos a 2016-17-es kiírásban. Nagyon kevés helyzetből kapnak tehát arányában sok gólt, amin sürgősen változtatniuk kell, ha meg akarják ismételni a tavalyi szereplést. Alapvetően ebben a jellemzőjükben keresnénk az idei (viszonylagos) sikertelenségük okát is, amit az is alátámaszt, hogy a 2 BL selejtezőjükön szinte helyzete sem volt ellenfelüknek, mégis kapott 1-1 gólt a Fradi.

Összehasonlításképpen: tavaly 7 forduló után 17 rúgott (most 14), illetve 2 kapott (most 7) góllal álltak, ami arányában jelentős különbség, 3,5-ször annyi gólt kapnak idén, mint egy éve, miközben csupán 1,2-szer rúgtak többet a az előző évben.

Meccsenként átlagosan a csapatok ellen kialakított támadáspontok az első hét forduló alapján (minél alacsonyabb, annál jobb)

A Ferencváros fordulónként mutatott teljesítményére pillantva (alsó ábra) elmondhatjuk, hogy 5 alkalommal is jelentősen több helyzetet dolgoztak ki, mint ellenfelük, ugyanakkor az 5-ből 2-szer nem sikerült nyerni, a Vasas győztesen, a Mezőkövesd döntetlennel távozott a Groupama Arénából. Ennél is érdekesebb az a különbség, ami a hazai és vendég meccseken mutatott támadójáték között jellemző, a Honvéd otthonában (2. forduló) még egy helyzetből rúgtak egy gólt, de Pakson (4. forduló) már nem voltak ilyen szerencsések, mindössze egy döntetlenre voltak jók. A 6. fordulóban Gyirmóton már egy fokkal több lehetőségük volt, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a Gyirmót a 2. legrosszabb védekezési teljesítményt nyújtó csapat, ehhez mérten egy 100 fölötti támadáspont eredmény lett volna indokolt.

Ellenfelek sorban: Haladás(o), Honvéd(i), Diósgyőr(o), Paks(i), Vasas(o), Gyirmót(i), Mezőkövesd(o). A piros oszlopok esetében a „kisebb jobb”, hiszen az ellenfél által a Ferencváros ellen kialakított támadáspontok szerepelnek rajta

A zöld-fehérek meglehetősen gazdag kulcsjátékos táblázattal rendelkeznek (lent). Nagy Dominik első helye csak azok számára lehet meglepő, akik nem sok Fradi meccset láttak idén, a fiatal játékos rendkívül ihletett formában játszik, nem véletlen, és nem is csak Nagy Ádám távozásának okán lett stabil helye a kezdőcsapatban. Florian Trinks a másik „nagy javuló” az előző szezonhoz képest, a fiatal légiós remekül szervez, ráadásul rendszeresen érkezik is a beadásokra, góljai teljesen megérdemeltek. Gera Zoltán kulcspasszai mindeddig nem maradtak el, ráadásul bátran is vállalkozik lövésekre. Marco Djuricin vélhetően kevés szurkoló szívébe lopta eddig be magát, elsősorban a kihagyott helyzetei miatt, ugyanakkor helyzetbe kerülési képességét senki nem tagadhatja el tőle, emellett néhány meccsen már a társak helyzetbe hozásában is jeleskedett. Ramirez az egész bajnokság egyik, ha nem a legjobb szélsővédője, aki védő létére rengeteget tesz hozzá a Fradi támadásaihoz, Böde Dánielt pedig vélhetően senkinek nem kell bemutatni, több meccset is az ő góljával sikerült megnyerni.

A Ferencváros játékosainak kulcsmomentumai az első hét fordulóban

Várakozások

Ahogy a támadástípus ábrákról látszik (lent), mindkét csapat nagy hangsúlyt fektet a passzjátékra (passzjátékban a ligaátlag 59 százalék), azonban a Ferencváros az, amelyik kiemelkedő arányban él (73 százalék) a támadások ezen fajtájával, a bajnokságban csak a Videoton igyekszik hasonló arányban passzjátékkal (72 százalék) ellenfelei mögé kerülni. Szombat este is rengeteg passzt várunk a Fraditól, ami feltételezésünk szerint egyértelmű labdabirtoklási fölénnyel is párosul majd.

Az MTK-val kapcsolatban mutatnunk kell még egy összehasonlító ábrát, ami felfedi, hogy miért számítunk kevés passzra és sok felívelésre a kék-fehérektől. Alább az első négy fordulóban, illetve az utóbbi háromban látott MTK támadójátékot hasonlítottuk össze. Ahogy a 4. forduló után írt erősorrendben is jeleztük, az MTK akkor a legkarakteresebben passzjátékra építő csapat volt. Az 5. fordulótól egy kifejezetten defenzív, a kapuja előtt tömörülő, keveset passzoló, kontrákra, illetve – amikor utóbbi nem lehetséges – felívelésekre hagyatkozó kék-fehér csapatot ismerhettünk meg, feltehetően azért, mert a szakmai stáb az MTK-nál jelentősen erősebbnek ítélte meg a várható ellenfeleket (Debrecen, Videoton, Újpest), így változtatott az alaptaktikán. Két döntetlen és egy győzelem volt a fővárosiak jutalma, illetve némiképp érdekes módon végre két gól is. Korábban, ahogy bemutattak, inkább igyekeztek dominálni a mérkőzéseiket, 2 alkalommal is több gólhelyzetet kialakítva, mégsem sikerült gólokat szerezniük.

Mindezek alapján egyértelműen védekezés orientált játékot várunk az MTK-tól, ha lehet, akkor még kevesebb passzjátékkal, mint az előző 3 mérkőzésen. A felívelések 40 százalékos aránya meglehetősen lehangoló lehet az MTK szurkolók számára, főleg ha hozzátesszük, hogy a 7 forduló alatt 168-szor próbálkoztak a labda magasan előreívelésével, az esetek 93 százalékában minden eredmény nélkül rövidúton elveszítve azt. Mindössze 4 beadást, 1 lövést, illetve 7 kiharcolt szabadrúgást eredményeztek előrerúgott labdáik. A kék-fehér kapcsán mindenképpen el kell mondani, hogy mindkét góljukat kontrából szerezték, amiből egyébként is meglehetősen veszélyesek, 50 kontrájukkal 11 beadást, 12 lövést, 8 kiharcolt szabadrúgást és 11 kiharcolt szögletet értek el.

A Ferencváros nem árult zsákbamacskát az előző fordulókban, mindig jelentősen többet birtokolta a labdát, mint ellenfele, az igazi kérdés a zöld-fehérek kapcsán, hogy hogyan működik majd a meglehetősen rapszodikus támadójátékuk. Amennyiben a 3 idegenben játszott meccsükből indulunk ki, arra kell számítsunk, hogy nem túl olajozottan, ráadásul a futószalagon érkező ferencvárosi ziccerek sem jelentenének biztos sikert, hiszen jelentősen veszélyesebben játszva is eltékozolták a győzelmeket a Vasas és a Mezőkövesd ellen. A Fradi sorsát az is nehezíti, hogy több kulcsjátékosa is a válogatottal töltötte az elmúlt 3 hetet, Gera Zoltán pedig sérülésből lábadozik. Mindezek ellenére nem szabad elfelejtenünk, hogy a bajnokság legtöbb helyzetét kialakító csapatáról van szó, amelyik a 3-ból 2 alkalommal idegenben is begyűjtötte a három pontot.

Mi Fradi dominanciát, valóságos ostromot várunk, amit csak néha szakít majd meg egy-egy MTK kontra, illetve előreívelés után elért pozíciószerzés. Saját helyzetét nehezítheti meg a Ferencváros, ha nem sikerül időben gólt szereznie, hiszen a növekvő frusztráltság az MTK malmára hajthatja a vizet, tavaly pedig az Illovszky Rudolf Stadionban már egyszer sikerült egy talált góllal felülkerekednie a kék-fehéreknek a helyzetek sorozatát kidolgozó Fradin.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).