Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Helyezés és főbb adatok az első 12 forduló alapján

A Ferencváros jelenleg 4. a tabellán, 5 győzelem mellett 4 döntetlen és 3 vereség a mérlegük, a 2. legtöbb gólt szerezték (22) a bajnokságban és a 4. legtöbbet kapták (16). Az előző szezon azonos időszakához képest 15-el kevesebb pontot, de csak 3-al kevesebb gólt szereztek. Jelenetős a különbség tavalyi szezonjukhoz képest a kapott gólok számában, tavaly az első 12 meccsen mindössze 5 gólt kaptak, idén 16-ot.

Támadójáték hatékonysága

A legjobbra mértük a ferencvárosi támadójátékot a 12 forduló alapján, annak ellenére is, hogy a Videoton kettővel több gólt szerzett náluk. A Fradi átlagosan több helyzetet dolgoz ki, mint a fehérváriak, egyedül a rossz helyzetkihasználása akadályozza meg abba, hogy a legtöbb szerzett gólt tudja felmutatni a bajnokságban. A 12 meccsen 22 gól egyébként még így is rendkívül magas, a tavalyi álomszezonjukban is csak 3-al szereztek többet az azonos időszakban. Sokkal problémásabb ezeknek a góloknak a megoszlása, hiszen a 12-ből 7 olyan meccsük is akadt, amikor csak egy vagy egyetlen gólt sem sikerült szerezniük, ebből a 7 meccsből pedig csak 2 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség a mérlegük. Az összes góljuk számát tekintve tehát nem tűnik úgy, hogy problémájuk lenne a góllövéssel, valójában azonban 5 alkalommal is jelentős részben emiatt hullattak pontokat.

Védelem hatékonysága

A ferencvárosi védekezési teljesítményt sokáig a legjobbnak mértük, annak ellenére is, hogy meglehetősen sok gólt kaptak a szezonban. Számtalanszor kifejtettük már a felvezetőinkben, hogy a Fradi kevés ellene kialakított helyzetből kap sok gólt, ez egy rendkívül érdekes jellemvonásuk, mert a Vasas kapuja például – ahogy a fenti ábrán látszik – jelentősen többször kerül veszélybe átlagosan, az angyalföldiek mégis 7 góllal kevesebbet kaptak. A Fradi gyenge szereplésének egyik fő okát a sok kapott góljukban kereshetjük, természetesen az érthetetlenül gyenge idegenben mutatott teljesítményük mellett, amiről még lesz szó.

Fordulónként mutatott teljesítmény

A fenti ábra a legmeggyőzőbb, amit a Ferencvárosról mutatni tudunk, remekül látszik rajta, hogy a mérkőzések túlnyomó többségében abszolút fölényben voltak a kidolgozott helyzetek terén, ráadásul a legtöbbször jóval a ligaátlag (45,4) alatt volt veszélyben a kapujuk (piros oszlopok). Felhívnánk még a figyelmet az elmúlt 3 fordulóra, ahol mintha egy negatív tendencia vette volna kezdetét, a legutóbbi 3 meccsből 2 szer is hátrányban voltak a kidolgozott helyzetek számát tekintve, ráadásul utóbbi 2 alkalommal a kapujuk előtt is a megszokottnál több helyzet alakult ki. Ennek fényében nem véletlen, hogy ezen a két meccsen összesen 5 gólt kaptak.

A fenti ábránkon látottakról már volt szó, a Fradi Groupama Arénában és attól távol nyújtott teljesítménye között ég és föld a különbség. Ahogy az ábrán látszik, az ellenük kialakított helyzetek számát tekintve nincs igazi differencia, az általuk kidolgozott lehetőségek szempontjából viszont hatalmas. A zöld-fehérek pont kétszer veszélyesebbek hazai pályán az ellenfelek kapujára, mint idegenben.

Elemezésünk legfelső táblázatából még feltűnhetett az olvasónak egy érdekes adat, mégpedig, hogy a Fradi az egész bajnokságban a legtöbb gólt kapta hazai pályán, 11-et. Ahogy az imént írtuk, nincs nyoma statisztikáinkban annak, hogy a zöld-fehérek több lehetőséget engedélyeznének az ellenfeleknek otthon, így kijelenthetjük, hogy a „kevés helyzetből sok kapott gól” jellemvonásuk alapvetően hazai pályán érvényes. Emlékezhetünk egyébként, hogy a Mezőkövesd úgy szerzett 2 gólt a Fradi ellen, hogy gyakorlatilag helyzete sem volt a meccsen, de más példákat is hozhatnánk, hiszen a meccsen reménytelenül gyengén játszó Diósgyőr is két gólt tudott szerezni az Üllői úton.

Támadójáték jellemzői

A Ferencváros összesen és az összes támadásforma arányában is a legtöbbször él passzjátékkal, ez jelentősen több, mint a bajnokság átlaga. Elsősorban a felívelések helyett alkalmaz passzjátékot a Fradi, de – ahogy az alábbi ábrán is látszik – kontrákra is az átlagosnál kevesebbszer nyílik lehetőségük, erről később még lesz szó.

A passzjátékokat összehasonlító lenti táblázatunkon a Fradi zöldülő rubrikái ezúttal nem a csapat hagyományos színei miatt zöldek, hanem azt jelképezik, hogy mennyivel kedvezőbb adatok szerepelnek bennük, mint más csapatokéiban. Ahogy látszik, a fővárosiak – bár csak a második legtöbb gólt szerezték felállt védelem elleni passzjáték után – a legveszélyesebbek voltak a kapukra (Elért támadáspont), ráadásul a legtöbb lövés, kiharcolt szabadrúgás és kiharcolt szöglet is a nevükhöz fűződik, minden feljegyezhető eredmény nélkül pedig a legkevesebbszer, mindössze 58 százalékban veszítik el a labdákat.

Talán a legfurcsább adatunk (lenti táblázat), amit a Fradi kapcsán mutatni tudunk, hogy a legtöbb gólt szerezték kontrákból, ráadásul annak ellenére, hogy a legkevesebbszer élhettek a támadások ezen formájával. A zöld-fehérek ellen a legtöbb csapat igyekszik kevés kockázatot vállalni, nem nagy területeket hagyni a gyors támadók számára. Az alábbi táblázat alapján erre minden okuk meg is van az ellenfeleknek, hiszen úgy tűnik, ha a fővárosiak kontrázhatnak, akkor brutálisan eredményesen teszik azt. Az abszolút kiugró 7 góljuk mellett az is feltűnő, hogy mindössze az esetek 33 százalékában veszítik el a labdát a kontrák során anélkül, hogy valamilyen eredménye lett volna a támadásuknak.

(Jobb híján kontrának vettük Böde Dániel gólját is, amit Király Gábor eladott labdájából szerzett, pedig nem volt tipikus kontratámadás, de más sem. Egyébként anélkül a gól nélkül is hasonlóan kimagaslóak lennének a Fradi kontraadatai.)

Az alábbi ábránkon egyszerűen áttekinthetjük, hogy melyik támadásfajtából mennyire játszik veszélyesen a Ferencváros a liga átlagához képest, a zöld-fehér oszlopaik mellett a feketék a bajnokság átlagait jelképezik. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a fővárosiak szinte minden mutatóban jóval több veszélyt jelentenek az ellenfelek kapujára, mint a csapatok átlaga, nem véletlenül szerezték a 2. legtöbb gólt mindeddig.

A következő ábránkon azt igyekszünk bemutatni, hogy hogyan oszlott el az első 12 fordulóban a csapat által kialakított helyzetek kapura jelentett veszélyessége:

A fenti ábra alapján kijelenthetjük, hogy az első félidőben kiegyensúlyozottan teljesít a Fradi támadójátéka, majd egyértelműen a 61. és 70. perc között éri el a maximumát, ebben a 10 perces periódusban szerezték egyébként a zöld-fehérek góljaik bő negyedét (6).

Támadójáték kulcsjátékosai

A fenti ábránkról egyértelműen kiderül, hogy kiket láttunk eddig a ferencvárosi támadások kulcsjátékosainak. Nagy Dominik első helye egyébként részben azt is magyarázza, hogy miért volt a Fradi Haladás elleni támadóteljesítménye a mérkőzés nagyobb részében meglehetősen visszafogott. Marco Djuricin második helye ellenére kifejezetten megosztó személyiség a ferencvárosi szurkolók között, a légiós rengeteg helyzetet hagyott ki az első 12 fordulóban, de – ahogy arra korábban számtalanszor felhívtuk a figyelmet – átlagossá váló helyzetkihasználással is gyorsan a góllövő lista tetejére ugorhat a támadó.

Cristian Ramirez és Böde Dániel jó teljesítménye nem új, és nem is váratlan a Ferencváros meccseit rendszeresen követők számára, érdekesebb lehet Florian Trinks helyzete, aki az idei szezon első meccsein kifejezetten jól és eredményesen játszott (3 gól, 1 gólpassz), egy ideje viszont teljesen eltűnt a Fradi kezdőcsapatából, sőt, bár a padra rendszeresen nevezik, a meccseken már csereként sem jut szóhoz.

Az ábra alapján kiemelnénk még a nyári szerzemény, Lovrencsics Gergő meglehetősen csalódást keltő 8. helyét, a szélső sérülésekkel is bajlódott a szezonban, de valószínűleg a legtöbb szurkoló és a vezetőség ezzel együtt is az eddig látottaknál meggyőzőbb teljesítményt várt tőle. Ryu Seungwoo, illetve Radó András játékában látjuk a potenciált, hogy egy későbbi elemzésünkben már a Fradi kulcsjátékosaiként értekezhessünk róluk, egyelőre azonban kevés időt töltöttek a pályán.

Ha tetszett az elemzésünk, és szívesen olvasnál hasonlókat, kövess minket Facebookon!

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).