NB1Felvezető

Mezőkövesd vs. Honvéd felvezető (2016. 09. 10.)

Az eddig otthon mindössze egy pontot szerző Mezőkövesd az élcsapattá válás álmait kergető Honvédot fogadja

2016. szeptember 09. - Elemzo1

Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

Mezőkövesd vs. Honvéd

Mezőkövesdi Városi Stadion, 2016. 09. 10. 18:00

Összefoglaló megállapítások

  • A bajnokság 9. legjobb támadójátékát és 10. legjobb védekezését produkáló Mezőkövesd fogadja a 7. legjobban támadó és 3. leghatékonyabban védekező Honvédot.
  • A Mezőkövesd mindössze 1 pontot tudott szerezni 3 hazai mérkőzésén, ennek ellenére a 3-ból 2 alkalommal veszélyesebben játszott otthon, mint ellenfelei.
  • A Honvéd idegenben mutatott teljesítménye meglehetősen felemás, 2 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség szerepel a nevük mellett, de csupán egyszer, a Diósgyőr ellen játszottak a kapura veszélyesebben vendégként.
  • A Honvéd várhatóan enyhén többet birtokolja majd a labdát, de a Mezőkövesdtől sem várunk egyértelműen alárendelt játékot.
  • A Mezőkövesd leginkább kontrákból és rögzített szituációkból lehet veszélyes ellenfele kapujára.
  • A meccs képét jelentősen meghatározhatja, hogy mindkét csapat könnyen hajlamos lemondani a passzjátékról, és előreívelgetni a labdát.

Csapatok

Mezőkövesd

A Mezőkövesd újonchoz képest ígéretesen, 2 döntetlennel és 1 győzelemmel kezdte a szezont, az utána következő 4 fordulóban azonban mindössze 1 pontot sikerült szerezniük, igaz, az Debrecen, a Videoton, az Újpest és a Ferencváros nem volt éppen könnyű ellenfél a nyáron szinte teljesen kicserélődött csapat számára. Okot adhat a bizakodásra Pintér Attila csapatánál, hogy talán túl vannak a nehezén, most sorban a Honvéd, a Diósgyőr, a Paks, a Vasas, majd a Gyirmót következhet.

Van is hova javulnia a kövesdieknek, hiszen – ahogy az az alábbi ábrán látszik – támadójátékuk a 4. legrosszabb mindeddig a kialakított helyzeteiket alapul véve, ezzel nagyjából egy szinten állnak a mindössze 2 gólt szerző MTK-val. Pozitívumként említhető, hogy a másik feljutó Gyirmótnál jelentősen, a Diósgyőrnél pedig enyhén veszélyesebben játszottak az ellenfelek kapujára az első 7 fordulóban.

Meccsenként átlagosan elért támadáspontok az első hét forduló alapján

Pintér Attila csapatai kapcsán a masszív védekezést szokták leggyakrabban kiemelni, a lenti ábrán azonban az látszik, hogy egyelőre ebben is van hova fejlődnie a Mezőkövesdnek, hiszen a harmadik legtöbb lehetőséget alakították ki ellenük az ellenfelek. Ahogy a támadójátékuk, a védekezés kapcsán is elmondható, hogy mindez még így is érdemben jobb, mint a Gyirmóté, illetve a labda nélkül kiemelkedően gyengén teljesítő Diósgyőré.

Meccsenként átlagosan a csapatok ellen kialakított támadáspontok az első hét forduló alapján (minél alacsonyabb, annál jobb)

A Mezőkövesd meccsenként nyújtott teljesítményét elemezve (lenti ábra) fontos kiemelni, hogy csupán 2 alkalommal játszottak a kapura veszélyesebben, mint ellenfeleik, még az első fordulóban a Gyirmót, illetve az ötödik fordulóban a Debrecen ellen. Ezen a 2 meccsen ugyanakkor mindössze 1 pontot szereztek, annyit, mint a Ferencváros ellen, amikor a fővárosiak háromszor veszélyesebbek voltak a mezőkövesdi kapura, mint a borsodiak az övékre, mégis „pontot lopott” az üllői útról Pintér Attila csapata. Érdeles lehet, hogy az MTK elleni – idáig egyetlen – győzelem megszerzősekor sem ők dolgoztak ki több lehetőséget, igaz, nem maradtak el sokkal ebben a mutatóban a kék-fehérek mögött.

Ellenfelek sorban: Gyirmót(o), Haladás(i), MTK(i), Debrecen (o), Videoton(i), Újpest(o), Ferencváros(i). A piros oszlopok esetében a „kisebb jobb”, hiszen az ellenfél által a Mezőkövesd ellen kialakított támadáspontok szerepelnek rajta

A kulcsmomentumok alapján (lenti ábra) egyértelműnek tűnik, hogy a nyáron megszerzett Marek Strestik a csapat támadásainak legmeghatározóbb játékosa. Strestik valóban érintett a kövesdiek támadásainak legnagyobb részében, de gyakran meglehetősen elszigetelten tevékenykedik, amit az is bizonyít, hogy a második legaktívabb Branko Pauljevic nevét már csak mindössze 11-szer jegyezhettük fel az első 7 fordulóban kreatív megmozdulások okán. A Mezőkövesdi támadójáték – ahogy már többször jeleztük – meglehetősen esetleges, felállt védelem ellen nagyon kevés eredményt képesek felmutatni. Ez annak ellenére is igaz, hogy a például a Gyirmóthoz képest sokkal többet birtokolják a labdát, gyakran megpróbálnak passzjátékot felépíteni, de a legkisebb nyomás esetén is hajlamosak előreívelni a labdát, kevés kockázatot vállalva. A háromhetes szünetben feltehetően hangsúlyt fektettek a passzjátékban való építkezés fejlesztésére, kíváncsian várjuk, hogy mekkora előrelépésre voltak képesek, hiszen a keret magja csupán bő két hónapja tréningezik együtt.

A Mezőkövesd játékosainak kulcsmomentumai az első hét fordulóban

Honvéd

Nehéz általánosságban következtetéseket megfogalmazni a Honvéd eddig mutatott teljesítményéről, mivel akadtak kiemelkedően jó (Diósgyőr) és csalódást keltő (Gyirmót) mérkőzéseik is. A támadájátékuk hatékonyságára (lenti ábra) talán az átlagos lehet a legpontosabb jelző, gyakran hiányzik a kreativitás a fővárosiak előrejátékából, a passzjáték sikertelensége esetén pedig hajlamosak a labdák felívelgetésébe menekülni, aminek eredményességéről később még lesz szó. Statisztikáink szerint mindenesetre a 7. legveszélyesebbek mindeddig a szezonban az ellenfél kapujára, ezzel arányosan egyébként mindössze 5 csapat szerzett kevesebb gólt náluk (9). Némi bizakodásra adhat okot, hogy az szünetben megejtett felkészülési meccsen öt gólt rúgtak a meglehetősen tartalékos Újpestnek.

 

Meccsenként átlagosan elért támadáspontok az első hét forduló alapján

Védekezésben sokkal több pozitívumot tudunk említeni. Ahogy az alábbi ábrán látszik, az övék a harmadik legjobb védekezési teljesítmény a szezonban, mindössze a Ferencváros és az Újpest ellen dolgoztak ki kevesebb lehetőséget az ellenfelek. A kapott góljaik száma is alátámasztja méréseinket, négyes holtversenyben a legkevesebb gólt kapták. Van mire építkeznie tehát a fővárosiaknak, más kérdés, hogy az építkezés, azaz a támadójáték már korántsem működött ennyire, nem véletlen, hogy a korábban már bizonyított Davide Lanzafame, illetve a korábban 211 élvonalbeli meccsen 40 gólt szerző Balázs Zsolt leigazolását is bejelentették a három hetes szünet alatt.

Meccsenként átlagosan a csapatok ellen kialakított támadáspontok az első hét forduló alapján (minél alacsonyabb, annál jobb)

A fővárosiak fordulónkénti teljesítményére pillantva (alsó ábra) azt mondhatjuk, hogy mintha ott folytatnák, ahol tavaly abbahagyták, továbbra is erősen ingadozó teljesítményt nyújtanak. Az Újpest elleni mocsárbírkózás alkalmával elért győzelmükből kevés következtetést vonhatunk le, a Diósgyőr és a Paks ellen ugyanakkor jelentősen veszélyesebben játszottak a kapura, mint ellenfelük, aminek 1-1 győzelem lett az eredménye. A Ferencváros ellen nem voltak túl veszélyesek a kapura, de pozitívum, hogy a Fradi sem az övékre, sőt a Ferencváros támadójátékát messze ők tudták leginkább hatástalanítani eddig a szezonben, ami szomorú vigasz csak azután, hogy végül pont nélkül maradtak a mérkőzésen. Talán ennél is csalódást keltőbb volt a kispesti szurkolók számára a Gyirmót elleni mérkőzés, amelyen leginkább szorgos iparosként adogatták be a labdákat, illetve próbálkoztak távoli lövésekkel, de igazán komoly lehetőségekig csak ritkán jutottak.

Ellenfelek sorban: Újpest(i), Ferencváros(o), Haladás(i), Diósgyőr (i), Paks (o), Vasas(i), Gyirmót(o). A piros oszlopok esetében a „kisebb jobb”, hiszen az ellenfél által a Honvéd ellen kialakított támadáspontok szerepelnek rajta

A csapat kulcsjátékosainak táblázatáról (lent) szinte kilóg Eppel Márton. A télen megszerzett támadó amellett, hogy szorgosan termeli a gólokat, rendkívül sokat tesz hozzá a támadásokhoz, jól passzol és remekül mozog be az üres területekre. Pozitívum, hogy a fiatal Koszta Márk is fel tud nőni Eppelhez, Koszta ráadásul kiválóan cselez, amivel nem egy helyzetet teremtett a társak számára az eddig eltelt hét fordulóban. A két játékoson kívül leginkább Gazdag Dániel említhető, aki a négy kiharcolt büntetőből kettőt hozott össze.

A Honvéd játékosainak kulcsmomentumai az első hét fordulóban

Várakozások

Ahogy a támadástípus ábrákról látszik (lent), egyik csapatra sem a passzjáték túlzott erőltetése jellemző, a bajnokság átlagához képest sem alacsony a 37 százalékos (Mezőkövesd), illetve 41 százalékos (Honvéd) felívelési arány. Mindezek fényében várhatóan a meccs képét is meghatározza majd az előreívelt labdák magas száma.

 

A Mezőkövesd várhatóan a rá jellemző tömörülő védekezésből igyekszik majd kontrákat vezetni, illetve minél több kapu elé ívelhető szabadrúgást kiharcolni. Passzjáték után 49-szer harcolt ki szabadrúgást a Mezőkövesd, a Honvéd mindössze 34-szer, ugyanakkor a Honvéd jeleskedik a felívelések utáni szabadrúgások kiharcolásában, ez 28-szor sikerült a fővárosiaknak a kövesdi 11-el szemben. A Mezőkövesd 6 gólt szerzett idáig a szezonban, ezek közül 3 szabadrúgásból, 2 passzjáték után, 1 pedig kontrából esett.

A Honvédtól azt várjuk, hogy esélyesként lépjen pályára, ennek megfelelően igyekezzen ráerőltetni az akaratát Pintér Attila együttesére. Érdekesség a budapestiek kapcsán, hogy egyetlen góljukat sem klasszikus passzjáték után szerezték, igaz  4-ből 2 büntetőt passzjátékkal, cselekkel harcoltak ki. A Honvéd 9 góljából 4 büntetőből, 3 kontrából, 1-1 pedig szabadrúgásból, illetve felívelés után esett.

Egyéb különbségeket nehéz felfedezni a két csapat játéka között, bár azt mindenképpen leszögeznénk, hogy a fővárosiak sokkal magabiztosabban építkeztek általában a passzjátékaik esetén, ami még akkor is igaz, ha nem tudtak vele igazán eredményesek lenni. Pusztán az adatokra hagyatkozva is két hasonló csapat képe rajzolódik ki előttünk, azzal a meghagyással, hogy ahogy a korábbiakból is kitűnt, azért a Honvéd szinte minden mutatóban jobb, mint ellenfele. A budapestiek 81-szer próbálkoztak beadással, 39-szer lövéssel, 69 szabadrúgást és 28 szögletet harcoltak ki, míg a kövesdieknek 62 beadása, szintén 39 lövése, 68 kiharcolt szabadrúgása és 26 kiharcolt szöglete volt. Megemlíthető még, hogy a Honvéd a felívelések hasznosításában is jobbnak tűnik, csupán az ilyen esetek 77 százalékában veszíti el minden eredmény nélkül a labdát, míg a borsodiak 89 százalékban.

Mindezek alapján egy olyan mérkőzésre számítunk, ahol a Honvéd birtokolja többet a labdát, igyekszik helyzeteket kialakítani, de a Mezőkövesd sem játszik egyértelműen alárendelt szerepet. Nagy kérdés, hogy a szezon során bemutatott több arcából melyiket mutatja támadásban a fővárosi csapat, ez jelentős részben azon is múlhat, hogy az edzőmeccset még sérülés miatt kihagyó Eppel Márton visszatér-e, illetve, hogy a két új támadójuk mennyit tud majd hozzátenni a támadásépítéshez, ha pályára lépnek. A Mezőkövesd sokkal kiszámíthatóbbnak tűnik az előző hét forduló alapján, leginkább kontrákat és veszélyesen kivitelezett rögzített szituációkat várunk tőlük, de nem zárjuk ki, hogy passzjátékban is többet tudnak mutatni, mint korábban.

 

 

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

A bejegyzés trackback címe:

https://nb1felvezeto.blog.hu/api/trackback/id/tr7711690411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.