Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.
Mérkőzés
Videoton vs. Mezőkövesd
Pancho Aréna, 2016. 08. 13. 18:00
Csapatok
Videoton
Rosszul kezdte a bajnokságot a Videoton, négy forduló után négy ponttal áll a bajnokság 9. helyén, annak ellenére, hogy az első négy meccsükből egy olyan sem volt, amin az ellenfelük több támadáspontot dolgozott ki náluk, bár a Paks elleni döntetlen alkalmával mindössze 1 ponttal mértük őket veszélyesebbnek. Mentségként hozható fel a fehérváriak mellett, hogy az első három meccset még csütörtök-vasárnap ritmusban kellett játszaniuk, illetve, hogy új edzői stábbal kezdték a 2016-17-es szezont. A Videoton játékoskeretéhez a hazai mezőnyben csak a Fradié hasonlítható, így számíthatunk rá, hogy öles léptekkel haladnak majd felfelé a tabellán. Az első négy fordulóban inkább 10-20 perces időszakokban mutattak igazán jó játékot, a Gyirmót elleni 4-0 alkalmával még 0-0-nál is komoly üresjárataik akadtak. Henning Berg erőteljesen rotálta a csapatot, de könnyen lehet, hogy az ideális kezdőcsapat megtalálása után a rotációs kedv csillapodni fog. A csapatok négy forduló átlagában elért támadáspontjainak sorában második a Vidi:
Jól látszik, hogy a Ferencváros és a Videoton a támadáspontok tekintetében már most kiemelkedően teljesít
A fehérváriak védekezése már sokkal kevésbé meggyőző, így aligha véletlen, hogy holtversenyben a 3. legtöbb gólt kapták (5) a négy forduló alatt:
Védekezéspontokban teljesen átlagos a Videoton, miközben a Ferencváros ebben a statisztikánkban is valódi bajnokesélyesként teljesít(minél kisebb, annál jobb)
Amennyiben egy kicsit belemerülünk a Vidi fordulónkénti teljesítményébe, azt láthatjuk, hogy a második fordulótól javuló tendenciát mutatnak mind védekezésben, mind támadásban:
Ellenfelek sorban: Diósgyőr, Paks, Vasas, Gyirmót. A jobboldali ábrán a „kisebb jobb”, hiszen az ellenfél által a Videoton ellen kialakított támadáspontok szerepelnek rajta
Szembetűnő a fenti két ábrán a negyedik oszlopok mérete közi különbség, az újonc Gyirmót valóban nem volt veszélyes a fehérváriak kapujára. Érdekes lehet továbbá az első forduló oszlopainak összevetése, a Vidi azt a meccset annak ellenére vesztette el a Diósgyőr ellen, hogy 70 támadáspontot dolgozott ki a miskolciak 40 pontjával szemben.
A Videoton várhatóan ismét két csatárral lép pályára, Feczesin Róbert, Danko Lazovic és Géresi Krisztián is a kapura veszélyesen játszott az elmúlt meccseken, ráadásul utóbbi mintha Henning Berg kedvence is lenne. Ahogy az alábbi kulcsmomentum ábránkon is látszik, a két légiós, Danko Lazovic és Asmir Suljic tett hozzá a legtöbbet eddig a fehérváriak támadójátékához, nem lennénk meglepve, ha a Mezőkövesd külön is készülne belőlük. Míg Lazovic elsősorban rutinjával és kulcspasszaival, addig Suljic a megszokott sebességével és cseleivel tűnt ki a mezőnyből, érdekesség, hogy Lazovic a Vasas ellen háromszor „adta el” ugyanazt a labdaátvételt úgy, hogy az ellene szabálytalankodó játékos sárgalapot kapott.
A Videoton játékosainak kulcsmomentumai az első négy fordulóban. A két új hazai szerzemény, Barczi és Bódi mindeddig nem nyújtott igazán jó teljesítményt támadásban
Kovács István annak ellenére van a fehérváriak legkreatívabb játékosai között, hogy egyelőre nincs stabil helye a kezdőcsapatban, Feczesin Róbert pedig sokad virágzását éli, azon túl, hogy remekül tartja meg a felpasszolt labdákat, többször is saját magának teremtett gólhelyzetet az elmúlt meccseken.
Mezőkövesd
A Mezőkövesd rajtja sokkal jobban sikerült, mint a másik újonc Gyirmóté. Amellett, hogy a borsodiak az MTK ellen nyerni is tudtak, mindeddig elkerülték a riválisuk által kétszer is átélt nagyobb vereséget, ráadásul nem is érdemtelenül. Pintér Attila júliusban szinte lecserélte az NB 2-ben második helyen végzett csapatot, a legtöbb poszton viszonylag olcsón elérhető légiósokkal pótolva a magyar játékosokat. Mindenképpen sikeresre kell tehát értékelnünk az újonc rajtját, illetve 8. helyét a táblázaton, ha figyelembe vesszük, hogy egymás neveinek megtanulása valószínűleg tetemes idejét vette el a játékosoknak a felkészülés során, ráadásul a légiósok több hullámban, különböző edzettségi állapotban érkeztek, amivel feltehetően jelentősen megnehezítették az edzői stáb dolgát.
A támadáspont ábrák alapján megérdemelt a táblázaton elfoglalt helye a csapatnak, a nyolcadik legjobb támadásban mutatott teljesítményük (41,0) enyhén ligaátlag (45,3) alatti:
Az NB1 csapatainak támadáspont átlagai a négy forduló alapján
Mindenki a védekezést emeli ki a Kövesd kapcsán, és tény, hogy a csapat a mérkőzéseken rendkívül szervezett képet mutat labda nélkül, ennek ellenére mindössze a kilencedik teljesítményt tudhatják magukénak az ellenük kidolgozott támadáspontok alapján:
Az NB1 csapatai ellen kialakított támogatáspontok átlagai a négy forduló alapján (minél kisebb, annál jobb)
A fordulónként mutatott teljesítmény összevetése alapján elmondhatjuk, hogy bár mind a Gyirmót, mind a Debrecen elleni mérkőzésen veszélyesebbek voltak az ellenfél kapujára, mint ellenfelük, a két meccsen összesen 1 pontot szereztek. A Haladás elleni egy ponttal viszont kifejezetten elégedettek lehetnek, hiszen a szombathelyiek ellen mutatott támadójátékuk (24) messze a ligaátlag (45,3) alatti volt, ráadásul a Haladás többször is komoly nyomást gyakorolt a kapujukra. Meglehetősen kevéssé korrelál tehát a Mezőkövesd esetében a mérkőzésenként mutatott támadójáték általános teljesítménye a rúgott gólokkal, az MTK ellen is „támadáspont-deficittel” sikerült nyerni:
Ellenfelek sorban: Gyirmót, Haladás, MTK, Debrecen
A borsodiak esetében sokkal kevésbé fényes kulcsmomentum ábrát tudunk mutatni, a támadójátékuk abszolút kulcsának tűnik az MTK-tól érkező Marek Strestik, akin kívül Nicorec, Sós, Klink és a Puskástól érkező duó, Bacelic-Grgic és Pauljevic említhető.
A Mezőkövesd játékosainak kulcsmomentumai az első négy fordulóban. Az első hatból öt légiós
A Kövesd támadójátéka annak ellenére esetleges, hogy nem birtokolják keveset a labdát. Gyakran hosszabb labdajáratásokig is jutnak, az abból való építkezés azonban nem igazán megy egyelőre a csapatnak. Labdakihozatalban kevés kockázatot vállalnak, nyomás alatti passz helyett gyakran ívelik előre a labdát. A 15 általunk legveszélyesebbnek vélt lehetőségükből 6 kontrából, 3 rögzített szituációból született.
Játék várható képe
Sok múlik a Videotonon, ha a Gyirmót ellen is mutatott agresszív letámadást alkalmazzák, akkor feltehetően a mérkőzés döntő többségében inkább náluk lesz a labda, mivel a Mezőkövesd – ahogy írtuk – kevés kockázatot vállal labdakihozatalban, azaz valószínűleg minden további nélkül előreívelgetnek majd a fehérvári letámadással szemben. A Videoton labdabirtoklásait a passzjáték dominálhatja, tekintve, hogy a második leggyakrabban élnek passzjátékkal a ligában. Karakteresnek is nevezhetjük a fehérváriak játékát, hiszen a legtöbbször, 64-szer próbálkoztak beadással a négy mérkőzés során, ami abszolút kiemelkedő a bajnokságban, az ebben a mutatóban holtversenyben második Fradi és MTK mindössze 46-46-szor. A Vidi beadás fölénye egyáltalán nem véletlen, Suljic, Bódi, Nego, Barczi és Stopira is aktív a széleken, míg Feczesin személyében klasszikus centerük is van. Azért nem egydimenziós a Videoton támadójátéka, Feczesin gyakran megtalálható hosszabb indításokkal középen, a Paks ellen így gól és kapufát is lőtt a támadó, Kovács, Lazovic és Suljic pedig középen is képes lehet cselekkel és kulcspasszokkal a zártabb kövesdi védelem megbontására.
A Mezőkövesd pontrúgásokból veszélyes lehet, Gohér és Strestik is remek rúgótechnikával rendelkezik, Pintér Attila pedig előszeretettel alkalmaz előre begyakorolt figurákat, egy érdekes, ötösön belül tömörülős szögletkombinációt már a Debrecen ellen is többször bemutattak, igaz, kevés eredménnyel. A kövesdiek másik fegyvere a kontra lehet, annak ellenére, hogy eddig meccsenként 1-2 veszélyesebb kontránál többet nem tudtak vezetni, az egyik leggyorsabb játékosuk, Sós pedig még hosszú hetekig nem lesz elérhető.
Videoton Mezőkövesd
A fenti ábrákon jól látszik, hogy jelentős stílusbeli különbség fedezhető fel a két csapat játékában, amit természetesen alapvetően nem, vagy nem csak a két edző felfogásbeli különbsége, hanem a két csapat játékosállományának „minőségbeli” eltérése, illetve a kövesdiek összeszokatlansága is indokol.
Várt kimenetel
A ligaátlagnál (45,3) sokkal veszélyesebb (65) Videotontól természetesen a sorozatos helyzetek kidolgozását várjuk, ugyanakkor a fehérváriak által gyakran alkalmazott beadásokra könnyen immunis lehet a jól fejelő középhátvédekkel (Devecseri, Hudák), illetve a kapuból remekül kilépegető Tujvellel felvértezett Mezőkövesd. Sokkal magabiztosabb tippelnénk a Vidi sikerét, ha a Ferencvároshoz hasonlóan meggyőzőek lettek volna a bajnokságban a helyzetkihasználások terén, de nem voltak azok, ráadásul az Európa Ligában játszott utolsó meccsükön is annak ellenére maradtak gól nélkül, hogy fölényben játszottak.
A Mezőkövesd az MTK és a Haladás ellen is megmutatta, hogy kevés helyzetből, szinte a semmiből tud gólt szerezni, ezért – a leggyávább közhellyel élve – könnyen megnehezíthetik a házigazdák dolgát. Sokkal valószínűbb azonban, hogy leginkább a Videoton támadójátékának eredményességén múlik majd a mérkőzésen szerzett gólok száma.
Megmutatjuk a Mezőkövesd és a Videoton eddigi 4-4 meccse alapján született támadáspont ábráit is, de egyelőre a viszonylag kis minta miatt kevés érdekes információ szűrhető le belőlük:
Videoton támadáspontjainak megoszlása a négy eddigi mérkőzést egyesítve
Úgy tűnik, mintha alaposan felrázná Henning Berg csapatát a szünetben, ami egészen a 70. percig sűrűsödő támadáspontok képében ölt testet, de lehetséges, hogy a fehérváriak által a szünet utolsó 3 percében a magyar bajnokságban egyedül alkalmazott átmozgató-bemelegítő mocorgás is kedvezően hat ebben az időszakban a támadójátékukra. A Mezőkövesd első ránézésre is lazább szerkezetű támadáspont ábrája még kevesebb információval szolgál, esetleg azt állapíthatjuk meg, hogy szép egyenletesen, becsületesen dolgozó együttesről van, szó, amely azonban igazán nagy helyzetekig ritkán jutott:
Mezőkövesd támadáspontjainak megoszlása a négy eddigi mérkőzést egyesítve
