NB1Felvezető

NB1Felvezető

Paks vs. Gyirmót gyorselemzés (2016. 09. 17.)

2016. 09. 17. A szezon egyik legrosszabb meccsén gól nélküli döntetlent játszott a táblázat két utolsó helyezettje.

2016. szeptember 19. - Elemzo1

Mérkőzés

Paks vs. Gyirmót

Paksi Stadion, 2016. 09. 17.

A szezon egyik legrosszabb meccsén gól nélküli döntetlent játszott a táblázat két utolsó helyezettje.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Paks támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

A fenti támadáspont ábra mindent elmond a Paks támadójátékáról. A hazaiaknak egyetlen jelentősebb gólszerzési lehetősége sem volt a mérkőzés során, a bő 90 perc alatt csupán enyhe veszélyt jelentő beadásokig, szögletekig, szabadrúgásokig és távoli lövésekig jutottak. Szinte semmiféle kreativitást nem véltünk felfedezni a Paksnál, sablonszerűen mentek előre, járatták a labdát, de már az is valamiféle sikernek számított, ha legalább beadásokig eljutottak.

A Gyirmót támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

A Gyirmótnak két nagy gólszerzési lehetősége is volt (két kapufa), ezeken kívül viszonyt szinte semmilyen veszélyt nem jelentettek a hazai kapura, sőt, az utolsó szűk félórában el sem jutottak odáig.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

A Paks a mérkőzés legnagyobb részében igyekezett passzjátékkal ellenfele védelme mögé kerülni, ez azonban – ahogy fent is láttuk – nem járt túl sok eredménnyel. A hazaiak jóval kevesebbszer ívelték magasan előre a labdákat, mint ellenfelük, kontrákra pedig a többnyire saját kapuja előtt tömörülő Gyirmóttal szemben nem nyílt lehetőségük.

A Gyirmót ezzel szemben gyakrabban ívelte fel a labdákat, mint ahányszor passzjátékkal próbálkozott. A gyirmóti felívelések az utolsó 30 percben váltak abszolút meghatározóvá, ekkorra a vendégek mintha teljesen letettek volna a passzjátékról, amivel pedig az első félidőben még nagyon gyakran próbálkoztak.

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

A támadások típusai szerint elért támadáspontok ábrája is meglehetősen lehangoló képet fest a meccsről, a Paks például szabadrúgásokból és szögletekből együttvéve sokkal veszélyesebb volt, mint passzjátékból, felívelésekből és kontrákból együttvéve. A Gyirmót egyik nagy lehetőségét passzjáték, a másikat szabadrúgás után érte el, ezen a két kapufával véget érő támadáson kívül viszont nem volt érdemben veszélyes a hazai kapura.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

A támadások kulcsmomentumainál a hazaiak esetében mindössze Bartha László említhető meg, aki egy szöglet utáni fejesnek, illetve egy veszélyes helyen kiharcolt szabadrúgásnak köszönheti a hazai játékosok közül való „kiemelkedését”.

A vendégeknél a sérülés után visszatérő Vass Patriknak és a Diósgyőr ellen gólt szerző Sallói Dánielnek volt egynél több kreatív megmozdulása a meccsen.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

  • „A bajnokság 9. legjobb támadójátékát és 6. legjobb védekezését produkáló Paks fogadja a leggyengébben támadó és 2. legkevésbé meggyőzően védekező Gyirmótot.”

Azaz a leggyengébb (Gyirmót) és a 4. leggyengébb (Paks) támadójáték találkozott a mérkőzésen, ami meg is látszott a gólok és a helyzetek számán.

  • „A Paks hazai pályán nyújtott teljesítményével sok csapat cserélne: 1-1 döntetlen a Videoton és a Ferencváros ellen, illetve egy Diósgyőr elleni győzelem a mérlegük.”

Újabb döntetlent gyűjtött otthon a Paks, ennek azonban más sokkal kevésbé örülhetnek. Érdekes, hogy 3 fordulóval ezelőtt, a Diósgyőr ellen még viszonylag sok lehetőséget tudtak kidolgozni a hazaiak, most viszont nem jelentettek érdemi veszélyt a gyirmóti kapura.

  • „A Gyirmót védekezésben mutatott teljesítménye a 4. forduló óta trendszerűen javul, amihez további adalék, hogy két légiós is érkezett a védelembe az átigazolási időszak végén.”

A paksi támadójáték meddőségére is magyarázat lehet a gyirmótiak jelentősen feljavult védekezése. A felvezetőnkben igyekeztünk kihangsúlyozni, hogy mennyit fejlődtek ebben a tekintetben a győriek, ez a Paks elleni meccs után már így néz ki:

A piros oszlopok csökkenését érdemes figyelni a Videoton ellen játszott meccs után kezdődően

 

  • „A Paks mindössze a Diósgyőr ellen tudott egyértelműen fölénybe kerekedni a kialakított helyzetek számát tekintve.”

Úgy néz ki, hogy nem gyakran látjuk majd egyértelmű fölényben a Paksot ebben a szezonban. A Paks által és ellen kialakított támadáspontok (helyzetek) ábráját is megmutatjuk:

A fenti ábrán egyébként jól látszik, hogy jelentősen alárendelt szerepbe is ritkán kényszerülnek a paksiak, szerencsétlenségükre viszont, a gyakori ki-ki meccseikből eddig egyszer sem jöttek ki győztesen. (A Diósgyőr elleni győzelmük alkalmával egyértelmű fölényben voltak.)

  • „A Gyirmót csak egyszer, szintén a Diósgyőr ellen volt veszélyesebb a kapura, mint ellenfelei.”

A győrieknek nem is sikerült megismételniük a Diósgyőr ellen mutatott támadójátékukat, bár veszélyes helyzetük csak nekik volt a meccsen, mégis csak elvétve jutottak el a paksi kapuig.

  • „A gyirmóti támadójátéknak legjobbat kulcsjátékosainak sérülésből való visszatérése tette. A győri oldalon elsősorban a Simon, Csiki, Madarász, Sallói négyesre érdemes figyelni a helyzetek kialakítása terén.”

Magyarázattal szolgálhat a gyirmóti támadójáték gyengélkedésére a fenti kijelentésünk, hiszen a 4 kiemelt kulcsjátékos közül kettő (Simon, Csiki) is hiányzott ezen a találkozón.

  • „Két hasonló stílusban játszó csapatot, illetve enyhe paksi mezőnyfölényt várunk a meccsen, amelyen a két csapat eddigi teljesítményét, illetve a Paks hazai pályán elért eredményeit figyelembe véve egyértelműen az atomvárosiak az esélyesek.”

Közel hatvan pedig hasonló stílusban játszottak a csapatok, ezután a Gyirmót viszont már csak elvétve próbált passzjátékkal építkezni, többnyire előreívelték a labdát, amit így szinte mindig azonnal el is veszítettek. A Paks a vártnál is nagyobb mezőnyfölényben játszott (69 százalék, Instat), de a mérkőzés esélyesének szerepéhez nem tudtak felnőni.

 

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nb1felvezeto.blog.hu/api/trackback/id/tr8411723317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása