Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

Honvéd vs. Újpest

Bozsik Stadion,          2016. 10. 15.   18:00 

Összefoglaló megállapítások

• A bajnokság 3. legjobb támadójátékát és 4. legjobb védekezését produkáló Újpest látogat a 4. legtöbb helyzetet kialakító, és ellenfelei számára 2. legkevesebb lehetőséget engedélyező Honvédhoz.
• A Honvéd mindössze 4 gólt kapott az 5 hazai meccsén, annak ellenére, hogy már vendégül látták a bajnokság két legjobb támadójátékát felmutató csapatot (Fradi, Videoton).
• Az Újpest idegenbeli mutatója 2 győzelem, 2 vereség, 1 döntetlen, az 5 vendégszereplésükön összesen 8 gólt rúgtak és 7 gólt kaptak.
• A Honvéd mindössze egyszer, a Videoton ellen volt hazai pályán hátrányban a kidolgozott helyzetek számát tekintve, mégis mindössze 2-szer tudott nyerni 5 Bozsik Stadionban játszott meccséből.
• A mérkőzés képét döntően meghatározhatja, hogy a 2. legtöbbet passzjátékkal élő csapat (Újpest) találkozik a felíveléseket, kontrákat és az azokból kiharcolt szabadrúgásokat kifejezetten erőltető Honvéddal.
• Ahogy a Honvéd hazai, úgy az Újpesti idegenbeli teljesítménye is meglehetősen hektikus, így rendkívül nehéz megtippelni a mérkőzés végkimenetelét.

Támadójáték hatékonysága

Ahogy a fenti ábrán látszik, két jó támadójátékkal rendelkező csapat találkozik szombaton, fontos felhívni arra a figyelmet, hogy bár a támadójátékok rangsorában a Honvéd közvetlenül az Újpest után következik, valójában azért jelentős a különbség a két csapat első 11 fordulóban mutatott támadójátéka között, majdnem annyi, mint amennyi a Ferencvárosé és az Újpestté között van. A Honvéd a fenti statisztikáink ellenére egyel több gólt lőtt (17), mint az Újpest (16). Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy – ahogy már többször rámutattunk – a lila-fehérek nem rendelkeznek klasszikus, jó formában lévő befejező csatárral, ami különösen sújtja őket, hiszen egy olyan sok beadással operáló játékot játszanak, melyen sokat lendítene egy Böde, Feczesin vagy Torghelle szerű center. Nem véletlen tudott tavaly Diagne 14 meccsen 11 gólt szerezni újpesti színekben.

Védelmek hatékonysága

Az ellenük kialakított helyzetek számát tekintve (azaz a védekezés szempontjából) jóval kisebb a különbség a két csapat között, ráadásul ebben a Honvéd az, amelyiket jobbnak láttuk az első 11 fordulóban. Mindezekkel párhuzamban áll, hogy a Honvéd a második legkevesebb gólt kapta a szezonban (10), míg az Újpest 15 kapott gólja leginkább átlagosnak mondható. A 15-ből 7 gólt egyébként a két utóbbi meccsükön, a Videoton, illetve a Ferencváros ellen kapták.

Csapatok fordulónként mutatott teljesítménye

A Honvéd otthon mindössze egyszer, a Videoton ellen volt hátrányban a kidolgozott helyzetek tekintetében, ezt a meccset el is vesztette. Ennél talán sokkal fájóbb azonban a kispesti szurkolók számára a Gyirmót elleni izzadtságszagú döntetlen, illetve a Fradi elleni vereség, amikor a zöld-fehéreknek a góljukon kívül helyzetük sem volt, mégis 3 ponttal távoztak a Bozsik Stadionból. Hiába az MTK 5 gólos lemészárlása, illetve a Paks felett aratott – utólag magabiztosnak tűnő – 3-1-es győzelem, a Honvéd hazai pályán mutatott teljesítménye idén annak ellenére is felemás, hogy csupán a két legjobb támadóteljesítményű csapattól (Ferencváros, Videoton) kaptak ki.

Csak hatodik a bajnoki tabellán az az Újpest, amelyet mi a 3. legjobban támadó és 4. legjobban védekező csapatnak tartunk. A problémáik egy részéről (csatárhiány) már írtunk, emellett azonban a fenti ábra alapján arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy mintha a bajnokság szimpatikus veszteseivé kezdenének válni a lila-fehérek, amit szerintünk részben alátámasztanak a következő állítások:

• A 11 meccsükön egyszer sem voltak érdemi hátrányban a kidolgozott helyzetek számát tekintve, mégis mindössze 4 győzelemre, 3 döntetlenre és 4 vereségre futotta erejükből.
• A meglehetősen jól védekező Videoton és Ferencváros ellen is 3-3 rúgott gólig jutottak, mégis mindössze 1 pontot szereztek a két meccsen.
• A 6 hazai mérkőzésük mindegyikén jelentősen több helyzetük volt, mint ellenfeleiknek, a 6-ból mégis csak 2 meccsüket tudták megnyerni.

Kulcsjátékosok

Továbbra is Eppel Márton áll a kispestiek legkreatívabb játékosait felsorakoztató ábránkon, ez annak fényében különösen megsüvegelendő teljesítmény, hogy a csatár csupán 541 percet játszott a szezonban. Sérüléssel és betegséggel is bajlódott a támadó, visszatérése kulcsfontosságú lenne a Honvéd támadójátéka szempontjából. A Honvéd elmúlt 4 meccse kapcsán azonban nem őt, hanem Davide Lanzafamét kell kiemeljük. Az olasz támadó nem okozott csalódást a szurkolóknak, 4 meccsen 3 gólt, 1 gólpasszt dobott be a közösbe, és a fenti ábránk 3. helyéig ugrott fel. Ha a kispestiek támadóalakzata, elsősorban Eppel, Lanzafame, Koszta és Gazdag stabilan elérhető lesz Marco Rossi számára, akkor ebben a szezonban reális célkitűzés lehet a nemzetközi kupaindulás a vörös-feketék előtt.

Nem reménykedünk benne, hogy még egyszer annyira telibe találjuk az Újpest támadójátéka kapcsán kiemelendő játékosokat, mint a Ferencváros elleni meccs előtt. Balogh és Diarra is kiemelkedőt nyújtott a Derbin, ez ugyanakkor egyáltalán nem volt meglepetés, hiszen Diarra az egész szezonban, Balogh pedig visszatérése óta folyamatosan rendkívül kreatív játékkal vétette észre magát. Mellettük Bardhi és Andric tesz hozzá általában legtöbbet az újpesti támadásokhoz, Mohl Dávid pedig tőle megszokottnál is nagyobb hatékonysággal ívelgeti középre labdáit (4 gólpassz).

Várakozások

A lenti, támadástípusokat összehasonlító ábránkon jelentős eltérés látszik a két csapat stílusa között. Az Újpest 15 százalékkal gyakrabban alkalmaz passzjátékot, mint a Honvéd, a különbség már csak azért is rendkívül szembetűnő, mert, míg az Újpest a második legtöbbet passzjátékkal élő csapat, addig a Honvéd az előreívelt labdák egyik legnagyobb kedvelője a bajnokságban, ami nem véletlen, hiszen több felívelésekkel kapcsolatos mutatóban is a legeredményesebbek (felívelésből kiharcolt szabadrúgás, szöglet).

A lenti, a támadástípusok szerint kialakított veszélyességet bemutató ábránkon talán még jobban látszik a két csapat stílusa közti különbség, az Újpest sokkal több helyzetet alakít ki felállt védelem ellen passzjátékkal, míg a Honvéd enyhén veszélyesebb felívelésekből, és kétszer veszélyesebb a szabadrúgások utáni szituációkból, amely szabadrúgásokat egyébként jelentős részben felívelésekkel harcolja ki.

A két csapat passzjátékának hatékonysága közti különbséget a lenti táblázat is jól szemlélteti, ahol annál zöldebbek az egyes rubrikák, minél kedvezőbb egy adat a többi csapattal való összehasonlításban. Ahogy az kitűnik, az Újpest a második legtöbb gólt szerezte passzjátékkal, ráadásul a 3. legtöbb helyzetet is dolgozta ki (Elért támadáspont oszlop). Az Újpest kapcsán kiemelendő továbbá, hogy a legtöbbször, 151-szer éltek beadásokkal passzjátékot követően, erre már utaltunk korábban, amikor beadásokra fokozottan építő csapatként mutattuk be őket.

Semmiképpen nem szeretnénk, hogy a kispesti szurkolók elfogultsággal vádoljanak minket, ezért rögtön mutatunk is egy táblázatot (lent), amin a gólszerzésre irányuló szabadrúgások főbb, és számukra igen kedvező adatai szerepelnek. Az, hogy a Honvéd végez el leggyakrabban ilyen szabadrúgásokat, nem azt jelenti, hogy ők harcolják ki a legtöbb pontrúgást, hanem azt, hogy a kiharcolt szabadrúgásokat ők próbálják (a Vasassal holtversenyben) legtöbbször gólszerzésre felhasználni (azaz rúgják azokból egyből kapura a labdát vagy ívelik a kapu elé). Amiatt viszont, hogy holtversenyben a legtöbb gólt szerezték (4) és a legveszélyesebb helyzeteket (Elért támadáspont) is ők alakították ki az ellenfelek kapui előtt szabadrúgások után, mindenképpen dicséretet érdemelnek.

A lenti, a csapatok támadójátékának aktivitási ingadozását bemutató ábránkon szembetűnő, hogy míg az Újpestnek van egy olyan periódusa (51. és 60. perc között), amikor kifejezetten több helyzetet dolgoz ki, mint a mérkőzés többi részében, addig a Honvéd esetében inkább több kicsit veszélyesebb és kicsit passzívabb periódusról beszélhetünk. A lenti ábra alapján komolyabb következtetések levonását azért semmiképp nem ajánlanánk, az viszont egyértelműnek látszik, hogy épp az Újpest legaktívabb időszakával (51-60. perc) egyidejűleg következett el az eddigi 11 meccs alapján az a periódus, amikor a Honvéd a legkevésbé volt veszélyes ellenfelei kapujára. Az Újpest támadójátéka egyébként – ahogy az ábrán is látszik – jóval aktívabb a második félidőben, mint az elsőben.

Őszintén sajnáljuk, hogy a mérkőzés a tévében nem lesz élőben követhető, hiszen – ahogy bemutattuk – a bajnokság 4 legjobb támadójátéka közül 2 is pályán lesz szombat este a Bozsik Stadionban. Az Újpesttől a megszokott, sokpasszos, sok beadásos játékot várjuk, illetve egy enyhe labdabirtoklási fölényt, míg a Honvédtól gyors, direktebb, egy-két kulcspasszon alapuló támadásokat, illetve természetesen életveszélyes pontrúgásokat. Az erőviszonyok kiegyenlítettek, mindkét csapat képes sokgólos meccseket játszani, így nehéz megtippelni a mérkőzés kimenetelét, amit ráadásul döntően befolyásol majd, hogy melyik csapat tud előnyt szerezni, és annak birtokában változtatni mutatott játékán. A Honvéd hajlamos szinte teljesen lemondani az előre játékról az előny birtokában, míg az Újpestet többször is bizonytalannak éreztük a vezetés megszerzése után, mintha őket zavarná meg leginkább, hogy előnybe kerültek.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).