Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

Debrecen vs. MTK

Nagyerdei Stadion, 2016. 08. 13.      18:00 (TV: M4Sport)

Csapatok

Debrecen

Rosszul kezdte a bajnokságot a Debrecen, de a második forduló után történt edzőváltás óta kettőből kettő a csapat mérlege, így negyedikként várhatja az MTK elleni találkozót. Az Európa Ligából csalódást keltő játékkal történt távozás, majd a Vasas elleni 3-1-es vereség Kondás Elemér hosszú regnálásának végét jelentette. Az őt ideiglenesen követő Herczeg András kissé szerencsésnek mondhatja magát, hogy a két frissen feljutó ellen irányíthatta a Lokit, de mindenképpen a javára írandó, hogy meggyőzően sikerült verni a Gyirmótot, Mezőkövesden pedig egy döntetlenszagú mérkőzésen sikerült diadalmaskodni, pedig a borsodi csapat otthonában várhatóan nem lesz könnyű nyerni a szezon folyamán.

A Debrecen játékoskerete már messze nem olyan minőségi, mint néhány éve, ha csak ez alapján ítélnénk meg a csapatokat, akkor valahova középmezőny elejére várnánk őket. A bajnokságban eddig mutatott támadójátékuk a negyedik legjobb a támadáspont ábránk szerint:

Az NB1 csapatainak támadáspont átlagai a négy forduló alapján

A támadójátékuk értékelésénél azonban figyelembe kell vegyük, hogy mindkét frissen feljutó csapattal játszottak már, a Gyirmóttal való találkozás pedig eddig minden csapat esetében felfelé húzta a támadáspontok átlagát. Ez egyébként leszűrhető a Gyirmót következő ábrán elért helyezéséből is, ahol azonban elsősorban arra érdemes figyelni, hogy a Loki sem védekezett túl acélosan az előző négy fordulóban:

Az NB1 csapatai ellen kialakított támogatáspontok átlagai a négy forduló alapján (minél kisebb, annál jobb)

A fenti ábra szerint a két-két nagy pofonba beleszaladó Diósgyőr és Gyirmót után a Debrecené a legrosszabb hatékonyságú védelem, igaz, jóval közelebb vannak a középmezőny végéhez, mint a két nevesített csapathoz.

A Loki fordulónkénti teljesítményét vizsgálva hasonló ingadozást fedezhetünk fel, mint a Ferencváros esetében, azaz, míg hazai pályán többnyire dominál a csapat, idegenben – teljesen más arcát mutatva – hátrányban játszik:

Ellenfelek sorban: Paks, Vasas, Gyirmót, Mezőkövesd. A jobboldali ábrán a „kisebb jobb”, hiszen az ellenfél által a Debrecen ellen kialakított támadáspontok szerepelnek rajta

A szinte szabályos, ellentétes hullámzás az oszlopok között azt jelzi, hogy a Debrecen esetében a hazai pályán mutatott jobb támadójáték mellé, stabilabb védekezés is párosul, ezzel szemben, idegenben a határozottan ligaátlag (45,3) alatti támadójátékhoz (29 a Vasas ellen, majd 35 a Mezőkövesd ellen) egy kimondottan rossz (76 a Vasas ellen), és egy enyhén ligaátlag alatti (50 a Mezőkövesd ellen) védekezésben mutatott teljesítmény társult.

Jó hír tehát a Loki számára, hogy szombaton otthon fogadják az MTK-t, sőt 17-én a Haladást is, azaz biztosított az ugródeszka a frissen kinevezett Leonel Pontes számára.

Nem lesz egyszerű kiegyensúlyozottan teljesítő, ütőképes gárdát faragni a DVSC-ből, amelynek keretében a Transfermarkt becslései szerint mindössze egyetlen 400ezer euro feletti támadójátékos szerepel (Szakály Péter).

Az MTK ellen az eddig kezdőnek számító, több meccsen is meglehetősen aktív Tisza Tibor eltiltás miatt, Holman Dávid, a Ferencvárostól korábban érkező támadójátékos pedig sérülés miatt hiányzik majd. Ahogy az alábbi kulcsmomentum ábránkon is látszik, Tisza Tiboron kívül mindössze Horváth Zsolt, Takács Tamás és Ognjen Djelmic volt igazán kreatív tagja a Lokinak, és egyelőre nem látszik számunkra, hogy honnan érkezhet további életerő a támadójátékba.

A Debrecen játékosainak kulcsmomentumai az első négy fordulóban. Tisza Tibor és Holman Dávid nem lesz elérhető az MTK ellen

A Debrecen általunk legveszélyesebbnek vélt 16 helyzetéből 7 passzjáték, 5 kontra, 2-2 pedig szöglet és szabadrúgás eredménye volt, ami meglehetősen átlagosnak mondható.

MTK

Ha egy dolgot kellene kiemelni az MTK szezonkezdetével kapcsolatban, akkor az feltehetően nem is az utolsó hely, hanem a gólképtelenség lenne, amely egyébként – csak a bajnokságot figyelembe véve – április közepe óta tart. Szinte szimbolikus, hogy akkor az a Torghelle Sándor bólintott a Ferencváros hálójába, akinek a hiányára azóta is a gólképtelenség fő okaként hivatkoznak. Az ugyanakkor mindenképpen ijesztő lehet az MTK számára, hogy 4, illetve az előző szezon végével együtt számolva már 7 mérkőzés óta egyszer sem sikerült a hálóba találni. Nem sokat változott a csapat kerete az elmúlt évhez viszonyítva, a legnagyobb újdonság talán, hogy a fővárosiak deklaráltan elsődleges szempontnak tekintik a fiatalok beépítését, illetve az így az MLSZ-től kapható pénz maximálását, ezért egy sor 20 évnél fiatalabb játékos tűnt fel jelentős játékidővel a csapatban.

Torghelle Sándor pályára léphet szombaton a Debrecen ellen, nekünk azonban egyelőre csak a Torghelle nélküli MTK-ról vannak adataink, így például az elért támadáspontokról:

Az NB1 csapatainak támadáspont átlagai a négy forduló alapján

Némiképp árnyalja az MTK támadószekciójának eredménytelenségét, hogy még szerzett gól nélkül (amely jelentősen felfelé nyomná az átlagot) is veszélyesebbek voltak összességében ellenfeleik kapujára, mint a Paks, a Diósgyőr és a Gyirmót.

A védekezésben nyújtott teljesítményük inkább a középmezőny elejére, mint a kieső helyre predesztinálná őket, a kapott góljaik száma (4) egyébként nagyjából az általunk mért védekezési teljesítménnyel arányosan is alakult, azaz holtversenyben az 5. legkevesebb gólt kapták, ahogy holtversenyben az 5. legjobb védelmi teljesítményt is nyújtották:

Az NB1 csapatai ellen kialakított támogatáspontok átlagai a négy forduló alapján (minél kisebb, annál jobb)

A fordulónkénti teljesítményüket vizsgálva elsőként egy nem túl kedvező vonás tűnhet fel, a második forduló óta az MTK támadáspontjainak száma csökkent, míg ellenük folyamatosan egyre több lehetőséget dolgoztak ki a csapatok:

Ellenfelek sorban: Vasas, Gyirmót, Mezőkövesd, Haladás. A jobboldali ábrán a „kisebb jobb”, hiszen az ellenfél által az MTK ellen kialakított támadáspontok szerepelnek rajta

Az első fordulóban, a Vasas ellen egy döntetlennek kinéző, talán enyhén a Vasasnak kinéző mérkőzést vesztettek el a kék-fehérek, ami után Gyirmóton egyértelmű fölényben játszottak, majd a Mezőkövesd elleni kiegyenlített, de végül az MTK vereségével záruló mérkőzés után a Haladás ellen már úgy kaptak ki, hogy a meccs egészét tekintve a Haladás veszélyesebb volt az MTK kapujára, mint fordítva. Az MTK rossz eredményeit – mint írtuk – jobb fényben tünteti fel, hogy – az általunk mért adatok szerint – védekezésben és támadásban nyújtott teljesítménye alapján inkább középcsapatként szerepelt eddig, ugyanakkor figyelembe kell vegyük, hogy a fővárosiak az első négy fordulóban a két feljutóval, a tavaly majdnem kieső Vasas ellen, illetve a 4. forduló előtt mindössze 2 ponttal álló Haladással játszottak. Az MTK-nak a Debrecen idegenben, majd a Videoton otthon, és az Újpest újra csak idegenben következik, nem lennénk meglepve, ha ebben a 3 fordulóban nem növekedne számottevően a kékfehérek pontszáma.

Az MTK játékosainak kulcsmomentum ábrája is meglehetősen szegényes, mindössze 3 olyan játékossal, akinek 5-nél többször jegyezhettük fel a nevét:

Az MTK játékosainak kulcsmomentumai az első négy fordulóban. Mindössze hárman kiemelkedő teljesítménnyel

A fővárosiak pedig próbálkoznak becsületesen, ahogy arról még lesz szó, a legtöbbször passzjátékot választó csapat (76 százalék) idáig a bajnokságban, ráadásul a második legtöbbször próbálkoztak beadással (46 beadás), igaz, eddig az egész támadóalakzatból egyedül Hrepka Ádám rendelkezett a megfelelő magassággal, hogy ezeket a beadásokat fejjel értékesítse.

Játék várható képe

Rendkívül nehéz megtippelni, hogy milyen mérkőzésre számíthatunk, mivel a Debrecen ismét új szakemberrel a kispadon vág neki az összecsapásnak, míg az MTK csupán egyszer játszott idegenben a négy forduló alatt. Amennyiben a Loki nem gyakorol nyomást egész pályán az MTK-ra, a fővárosiak játszhatják saját, rövidpasszos játékukat, de minden bizonnyal egy agresszív, bizonyítani akaró játékosokkal teli Debrecen lesz az ellenfél, amely kevés teret hagy a kék-fehéreknek a kibontakozásra. Torghelle Sándor visszatérésével újra nem a kútba dobott labda lesz, amit felívelnek a budapestiek, de kérdés, hogy mennyire sikerül a rutinos csatárt támogatni, amikor hozzá kerül a labda.

Nem merünk semmit állítani a Debrecen várható támadójátékára, mivel azt Leonel Pontes irányítása alatt még egyszer sem láttuk, mindenesetre a két csapat eddig a támadásformák következő arányával operált:

Debrecen                                                                                      MTK

Szembetűnő, hogy az MTK – ahogy már kiemeltük – a rá jellemző rövidpasszos játékot erőlteti, míg a Loki sokkal gyakrabban íveli fel a labdát, illetve vezet kontrákat. Mindez persze jelentős részben azzal is magyarázható, hogy az MTK még egyszer sem vezetett a 4 forduló alatt, míg a DVSC – hosszabb-rövidebb ideig – mind a négy meccsén játszhatott előnyben.

Várt kimenetel

Fentebb láttuk, hogy a Debrecen a támadáspontok alapján mind védekezésben, mind támadásban jobban teljesített a két hazai meccsén, mint ellenfelei, nem látunk rá okot, hogy ez döntően változzon, már csak azért sem, mert több alapember is sérülés után lesz újra elérhető. Az MTK ezzel szemben az elmúlt 3 mérkőzésen romló védekezésbeli és támadásbeli teljesítményt nyújtott, ráadásul mindezt a Debrecennél alacsonyabb játékerőt képviselő alakulatokkal szemben.

Az egyetlen ok, ami miatt nem jelenthetjük ki, hogy a Debrecen egyértelmű esélyese a találkozónak, az Torghelle Sándor visszatérése. Persze, egy fecske nem csinál nyarat, de a veterán csatár mentalitása, győzni akarása és ki nem apadó bizonyítási vágya átragadhat csapatára. Ha néhány kulcsjátékos, így főleg Kanta József feljavul a találkozóra, az MTK komoly veszélyt jelenthet a DVSC kapujára, azonban, ha egy változatlan MTK-t, és egy, az eddigi hazai teljesítményének megfelelő Debrecent látunk, akkor alighanem borítékolható a hazai győzelem.

Megmutatjuk a Debrecen 4 meccse alapján született támadáspont ábrát is, de egyelőre a viszonylag kis minta miatt kevés érdekes információ szűrhető le belőle:

A Debrecen támadáspontjainak megoszlása a négy eddigi mérkőzést egyesítve

A Loki mintha az 55. és a 75. perc között lenne a legaktívabb, érdekesség, hogy góljaik többségét az első félidőben szerezték, kevés csapat van ezzel így az NB1-es mezőnyben. Az MTK támadáspontjainak ábráján – ha túltesszük magunkat a gólok hiányán – érdekes lehet, hogy a 65. és a 78. perc között kifejezetten aktívak a fővárosiak, ennek az is oka lehet, hogy eddigre már a mérkőzések többségén hátrányba kerültek:

Az MTK támadáspontjainak megoszlása a négy eddigi mérkőzést egyesítve

Ha tartják magukat a csapatok az előző négy fordulóban mutatott produkciójukhoz, akkor az 55. és a 78. perc között nem fogunk unatkozni.

Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

Videoton vs. Mezőkövesd

Pancho Aréna, 2016. 08. 13.  18:00

Csapatok

Videoton

Rosszul kezdte a bajnokságot a Videoton, négy forduló után négy ponttal áll a bajnokság 9. helyén, annak ellenére, hogy az első négy meccsükből egy olyan sem volt, amin az ellenfelük több támadáspontot dolgozott ki náluk, bár a Paks elleni döntetlen alkalmával mindössze 1 ponttal mértük őket veszélyesebbnek. Mentségként hozható fel a fehérváriak mellett, hogy az első három meccset még csütörtök-vasárnap ritmusban kellett játszaniuk, illetve, hogy új edzői stábbal kezdték a 2016-17-es szezont. A Videoton játékoskeretéhez a hazai mezőnyben csak a Fradié hasonlítható, így számíthatunk rá, hogy öles léptekkel haladnak majd felfelé a tabellán. Az első négy fordulóban inkább 10-20 perces időszakokban mutattak igazán jó játékot, a Gyirmót elleni 4-0 alkalmával még 0-0-nál is komoly üresjárataik akadtak. Henning Berg erőteljesen rotálta a csapatot, de könnyen lehet, hogy az ideális kezdőcsapat megtalálása után a rotációs kedv csillapodni fog. A csapatok négy forduló átlagában elért támadáspontjainak sorában második a Vidi:

Jól látszik, hogy a Ferencváros és a Videoton a támadáspontok tekintetében már most kiemelkedően teljesít

A fehérváriak védekezése már sokkal kevésbé meggyőző, így aligha véletlen, hogy holtversenyben a 3. legtöbb gólt kapták (5) a négy forduló alatt:

Védekezéspontokban teljesen átlagos a Videoton, miközben a Ferencváros ebben a statisztikánkban is valódi bajnokesélyesként teljesít(minél kisebb, annál jobb)

Amennyiben egy kicsit belemerülünk a Vidi fordulónkénti teljesítményébe, azt láthatjuk, hogy a második fordulótól javuló tendenciát mutatnak mind védekezésben, mind támadásban:

Ellenfelek sorban: Diósgyőr, Paks, Vasas, Gyirmót. A jobboldali ábrán a „kisebb jobb”, hiszen az ellenfél által a Videoton ellen kialakított támadáspontok szerepelnek rajta

Szembetűnő a fenti két ábrán a negyedik oszlopok mérete közi különbség, az újonc Gyirmót valóban nem volt veszélyes a fehérváriak kapujára. Érdekes lehet továbbá az első forduló oszlopainak összevetése, a Vidi azt a meccset annak ellenére vesztette el a Diósgyőr ellen, hogy 70 támadáspontot dolgozott ki a miskolciak 40 pontjával szemben.

A Videoton várhatóan ismét két csatárral lép pályára, Feczesin Róbert, Danko Lazovic és Géresi Krisztián is a kapura veszélyesen játszott az elmúlt meccseken, ráadásul utóbbi mintha Henning Berg kedvence is lenne. Ahogy az alábbi kulcsmomentum ábránkon is látszik, a két légiós, Danko Lazovic és Asmir Suljic tett hozzá a legtöbbet eddig a fehérváriak támadójátékához, nem lennénk meglepve, ha a Mezőkövesd külön is készülne belőlük. Míg Lazovic elsősorban rutinjával és kulcspasszaival, addig Suljic a megszokott sebességével és cseleivel tűnt ki a mezőnyből, érdekesség, hogy Lazovic a Vasas ellen háromszor „adta el” ugyanazt a labdaátvételt úgy, hogy az ellene szabálytalankodó játékos sárgalapot kapott.

A Videoton játékosainak kulcsmomentumai az első négy fordulóban. A két új hazai szerzemény, Barczi és Bódi mindeddig nem nyújtott igazán jó teljesítményt támadásban

Kovács István annak ellenére van a fehérváriak legkreatívabb játékosai között, hogy egyelőre nincs stabil helye a kezdőcsapatban, Feczesin Róbert pedig sokad virágzását éli, azon túl, hogy remekül tartja meg a felpasszolt labdákat, többször is saját magának teremtett gólhelyzetet az elmúlt meccseken.  

Mezőkövesd

A Mezőkövesd rajtja sokkal jobban sikerült, mint a másik újonc Gyirmóté. Amellett, hogy a borsodiak az MTK ellen nyerni is tudtak, mindeddig elkerülték a riválisuk által kétszer is átélt nagyobb vereséget, ráadásul nem is érdemtelenül. Pintér Attila júliusban szinte lecserélte az NB 2-ben második helyen végzett csapatot, a legtöbb poszton viszonylag olcsón elérhető légiósokkal pótolva a magyar játékosokat. Mindenképpen sikeresre kell tehát értékelnünk az újonc rajtját, illetve 8. helyét a táblázaton, ha figyelembe vesszük, hogy egymás neveinek megtanulása valószínűleg tetemes idejét vette el a játékosoknak a felkészülés során, ráadásul a légiósok több hullámban, különböző edzettségi állapotban érkeztek, amivel feltehetően jelentősen megnehezítették az edzői stáb dolgát.

A támadáspont ábrák alapján megérdemelt a táblázaton elfoglalt helye a csapatnak, a nyolcadik legjobb támadásban mutatott teljesítményük (41,0) enyhén ligaátlag (45,3) alatti:

Az NB1 csapatainak támadáspont átlagai a négy forduló alapján

Mindenki a védekezést emeli ki a Kövesd kapcsán, és tény, hogy a csapat a mérkőzéseken rendkívül szervezett képet mutat labda nélkül, ennek ellenére mindössze a kilencedik teljesítményt tudhatják magukénak az ellenük kidolgozott támadáspontok alapján:

Az NB1 csapatai ellen kialakított támogatáspontok átlagai a négy forduló alapján (minél kisebb, annál jobb)

A fordulónként mutatott teljesítmény összevetése alapján elmondhatjuk, hogy bár mind a Gyirmót, mind a Debrecen elleni mérkőzésen veszélyesebbek voltak az ellenfél kapujára, mint ellenfelük, a két meccsen összesen 1 pontot szereztek. A Haladás elleni egy ponttal viszont kifejezetten elégedettek lehetnek, hiszen a szombathelyiek ellen mutatott támadójátékuk (24) messze a ligaátlag (45,3) alatti volt, ráadásul a Haladás többször is komoly nyomást gyakorolt a kapujukra. Meglehetősen kevéssé korrelál tehát a Mezőkövesd esetében a mérkőzésenként mutatott támadójáték általános teljesítménye a rúgott gólokkal, az MTK ellen is „támadáspont-deficittel” sikerült nyerni:

Ellenfelek sorban: Gyirmót, Haladás, MTK, Debrecen

A borsodiak esetében sokkal kevésbé fényes kulcsmomentum ábrát tudunk mutatni, a támadójátékuk abszolút kulcsának tűnik az MTK-tól érkező Marek Strestik, akin kívül Nicorec, Sós,  Klink és a Puskástól érkező duó, Bacelic-Grgic és Pauljevic említhető.

A Mezőkövesd játékosainak kulcsmomentumai az első négy fordulóban. Az első hatból öt légiós

A Kövesd támadójátéka annak ellenére esetleges, hogy nem birtokolják keveset a labdát. Gyakran hosszabb labdajáratásokig is jutnak, az abból való építkezés azonban nem igazán megy egyelőre a csapatnak. Labdakihozatalban kevés kockázatot vállalnak, nyomás alatti passz helyett gyakran ívelik előre a labdát. A 15 általunk legveszélyesebbnek vélt lehetőségükből 6 kontrából, 3 rögzített szituációból született.

Játék várható képe

Sok múlik a Videotonon, ha a Gyirmót ellen is mutatott agresszív letámadást alkalmazzák, akkor feltehetően a mérkőzés döntő többségében inkább náluk lesz a labda, mivel a Mezőkövesd – ahogy írtuk – kevés kockázatot vállal labdakihozatalban, azaz valószínűleg minden további nélkül előreívelgetnek majd a fehérvári letámadással szemben. A Videoton labdabirtoklásait a passzjáték dominálhatja, tekintve, hogy a második leggyakrabban élnek passzjátékkal a ligában. Karakteresnek is nevezhetjük a fehérváriak játékát, hiszen a legtöbbször, 64-szer próbálkoztak beadással a négy mérkőzés során, ami abszolút kiemelkedő a bajnokságban, az ebben a mutatóban holtversenyben második Fradi és MTK mindössze 46-46-szor. A Vidi beadás fölénye egyáltalán nem véletlen, Suljic, Bódi, Nego, Barczi és Stopira is aktív a széleken, míg Feczesin személyében klasszikus centerük is van. Azért nem egydimenziós a Videoton támadójátéka, Feczesin gyakran megtalálható hosszabb indításokkal középen, a Paks ellen így gól és kapufát is lőtt a támadó, Kovács, Lazovic és Suljic pedig középen is képes lehet cselekkel és kulcspasszokkal a zártabb kövesdi védelem megbontására.

A Mezőkövesd pontrúgásokból veszélyes lehet, Gohér és Strestik is remek rúgótechnikával rendelkezik, Pintér Attila pedig előszeretettel alkalmaz előre begyakorolt figurákat, egy érdekes, ötösön belül tömörülős szögletkombinációt már a Debrecen ellen is többször bemutattak, igaz, kevés eredménnyel. A kövesdiek másik fegyvere a kontra lehet, annak ellenére, hogy eddig meccsenként 1-2 veszélyesebb kontránál többet nem tudtak vezetni, az egyik leggyorsabb játékosuk, Sós pedig még hosszú hetekig nem lesz elérhető.

Videoton                                                                                      Mezőkövesd

A fenti ábrákon jól látszik, hogy jelentős stílusbeli különbség fedezhető fel a két csapat játékában, amit természetesen alapvetően nem, vagy nem csak a két edző felfogásbeli különbsége, hanem a két csapat játékosállományának „minőségbeli” eltérése, illetve a kövesdiek összeszokatlansága is indokol.

Várt kimenetel

A ligaátlagnál (45,3) sokkal veszélyesebb (65) Videotontól természetesen a sorozatos helyzetek kidolgozását várjuk, ugyanakkor a fehérváriak által gyakran alkalmazott beadásokra könnyen immunis lehet a jól fejelő középhátvédekkel (Devecseri, Hudák), illetve a kapuból remekül kilépegető Tujvellel felvértezett Mezőkövesd. Sokkal magabiztosabb tippelnénk a Vidi sikerét, ha a Ferencvároshoz hasonlóan meggyőzőek lettek volna a bajnokságban a helyzetkihasználások terén, de nem voltak azok, ráadásul az Európa Ligában játszott utolsó meccsükön is annak ellenére maradtak gól nélkül, hogy fölényben játszottak.

A Mezőkövesd az MTK és a Haladás ellen is megmutatta, hogy kevés helyzetből, szinte a semmiből tud gólt szerezni, ezért – a leggyávább közhellyel élve – könnyen megnehezíthetik a házigazdák dolgát. Sokkal valószínűbb azonban, hogy leginkább a Videoton támadójátékának eredményességén múlik majd a mérkőzésen szerzett gólok száma.

Megmutatjuk a Mezőkövesd és a Videoton eddigi 4-4 meccse alapján született támadáspont ábráit is, de egyelőre a viszonylag kis minta miatt kevés érdekes információ szűrhető le belőlük:

Videoton támadáspontjainak megoszlása a négy eddigi mérkőzést egyesítve

Úgy tűnik, mintha alaposan felrázná Henning Berg csapatát a szünetben, ami egészen a 70. percig sűrűsödő támadáspontok képében ölt testet, de lehetséges, hogy a fehérváriak által a szünet utolsó 3 percében a magyar bajnokságban egyedül alkalmazott átmozgató-bemelegítő mocorgás is kedvezően hat ebben az időszakban a támadójátékukra. A Mezőkövesd első ránézésre is lazább szerkezetű támadáspont ábrája még kevesebb információval szolgál, esetleg azt állapíthatjuk meg, hogy szép egyenletesen, becsületesen dolgozó együttesről van, szó, amely azonban igazán nagy helyzetekig ritkán jutott:

Mezőkövesd támadáspontjainak megoszlása a négy eddigi mérkőzést egyesítve

Mérkőzés

Ferencváros vs. Vasas

Groupama Aréna, 2016. 08. 13.        20:30 (M4Sport)

Csapatok

Ferencváros

A Ferencváros – majdnem minden statisztika alapján – az elmúlt négy forduló legjobb csapata. Három győzelem, egy döntetlen, legtöbb szerzett gól (10), blogunk számításai szerint a legtöbb elért támadáspont (267, míg a ligaátlag 181), valamint a legkevesebb ellene elért támadáspont (120). A Fradi által és ellene elért támadáspontok fordulókra bontása már árnyalja a képet:

Ellenfelek sorban: (Haladás, Honvéd, Diósgyőr, Paks)

Ahogy a fenti ábrákon látszik, míg a Ferencváros gyakorlatilag azonos teljesítményt nyújtott védekezésben az első négy fordulóban, addig a támadójátéka szélsőségesen ingadozó volt. Otthon, a Haladás és a Diósgyőr ellen kimagaslóan, míg idegenben, a Honvéd és a Paks ellen a ligaátlag (45) alatti teljesítményt nyújtottak támadásban. Az eltérés aligha az ellenük pályára lépő csapatok védekezésében keresendő, hiszen a Paks bizonyos időszakaitól eltekintve, többnyire a védekezésben a félpályára visszahúzódó ellenfelekkel találkoztak. Úgy tűnik a hazai környezet, de talán leginkább a Groupama Aréna széles, jó minőségű gyepszőnyege támogatóan hat a Fradi játékára, amely a 3. legtöbbször él passzjátékkal a bajnokságban (68 %).

A Ferencváros játékosainak kulcsmomentumai az első négy fordulóban

A fenti ábrára pillantva meglepő lehet, hogy a két olyan játékos rendelkezik a legtöbb kulcsmomentummal, akik az előző szezonban nem számítottak stabil alapembernek. Nagy Dominik és Florian Trinks a mérkőzések többségén rendkívül kreatív volt, kulcspasszokkal és sikeres cselekkel teremtettek lehetőségeket. Érdekes lehet még a különbség a két szélsővédő között, míg Cristian Ramirez 13-szor tett hozzá kulcsmomentummal a Fradi támadásaihoz, addig Emir Dilaver mindössze 4-szer.

Vasas

Három győzelemmel kezdte a bajnokságot a Vasas, így az Újpest elleni vereség ellenére második helyen áll a tabellán. Hat góljukból öt pontrúgásból született, négy meccsre vetítve pedig az öt pontrúgásból született gól még úgy is szerencsésnek mondható, hogy több remekül fejelő játékos is tagja a keretnek. Mindenképpen a Vasas javára írandó ugyanakkor, hogy a tavalyihoz képest sokkal masszívabb képet mutat a védelmük, támadásban pedig láthatóan törekednek a passzjátékra. A csapat által elért támadáspontokat nézve a 2 döntetlen, 1 győzelem, 1 vereség reálisabb lett volna. Az ő támadáspontjaikat nem befolyásolja olyan drasztikusan a hazai pálya előnye, mint a Ferencváros esetében:

Ellenfelek sorban: (MTK, Debrecen, Videoton, Újpest)

A Vasas támadójátéka (48,3) harmadik, míg védekezésük (36,3) a negyedik legjobb a ligában, de az eredményes támadójátékot erősen árnyalja, hogy mindeddig eredményesebbek voltak a pontrúgásaik, mint ahogy hosszabb távon lesznek. A kreativitást tekintve a játékosok sokkal szűkebb körére számíthatnak, mint a Ferencváros:

A Vasas játékosainak kulcsmomentumai az első négy fordulóban

Játék várható képe

Várhatóan a mérkőzés túlnyomó részében a Fradinál lesz a labda, a négy forduló alatt a zöldek mutatták be a leghosszabb, legmegfontoltabb támadásszervezéseket. Labdavesztés után a Ferencváros várhatóan egész pályán nyomást helyez a Vasasra, amely bár többször is eredményesen küzdött a letámadás ellen a Videoton ellen, feltehetően sokszor a labda felívelésére kényszerül majd, márpedig a felíveléseinek 87 százalékában szinte azonnal elveszítette a labdát előző meccsein a Vasas. A Vasas négy meccs alatt 111-szer ívelte fel a labdát, amiből mindössze 4 beadást, 1 lövést, 1 blokkolt lövést, 7 kiharcolt szabadrúgást és 1 kiharcolt szögletet tud felmutatni, 97 esetben pedig rövid úton elveszítette a labdát.

A Fradi magasan kezdődő védekezésének hátránya, hogy amennyiben 2-3 nyomás alatti passzt sikerül az ellenfélnek végrehajtani, akkor nagy területek nyílhatnak a pályán, ahol könnyebbé válik a veszélyes támadások kialakításának esélye. A Fradi két eddig lejátszott hazai meccsén azonban sem a Diósgyőrnek, sem a Haladásnak nem sikerült ez túl sokszor, igaz, a Diósgyőr szinte minden esetben azonnal felívelte a labdát.

Nehéz elképzelni, hogy a Vasas is letámadással próbálkozna, valószínűleg a Honvéd és a Paks példáit másolva igyekeznek tömörülni a kaputól kb. 40 méteres távolságban. Amennyiben így lesz, a Ferencváros várhatóan széljátékkal és beadásokkal operál majd, amiben kulcsszerep hárulhat Nagy Dominikre, Lovrencsics Gergőre, illetve Cristian Ramirezre, akik eddig is veszélyesek voltak a szélekről. A korábbi meccseken a csapatok által alkalmazott támadástípusok megoszlása:

Ferencváros                                                                                Vasas

A Ferencváros 10 százalékponttal gyakrabban alkalmaz passzjátékot, ez a szám magasabb lenne, ha csak a Fradi hazai meccseket néznénk.

Várt kimenetel

Feltehetően a mérkőzés elejétől veszélyesen játszik a Vasas kapujára a Ferencváros, kérdés, hogy mikor sikerül gólt szereznie. A Diósgyőr ellen nem vált görcsössé a Fradi játéka attól, hogy az első 30 percben nem sikerült betalálni, ugyanakkor a Vasas mindeddig nagyon stabilnak tűnt hátul, csupán a Videoton tudott ellene a ligaátlagnál (45,3) magasabb (56) támadáspontot elérni. Nem sok egyértelmű információt tudunk leolvasni a Ferencváros két hazai meccse alapján készült támadáspont diagramból, talán csak azt, hogy az 55. és 67. perc között játszik legveszélyesebben a Fradi (abból az időszakból a két gólon túl 7 db veszélyesebb támadást is leolvashatunk):

Ferencváros támadáspontjainak megoszlása a két hazai mérkőzést egyesítve

A Vasas várhatóan kontrákból, illetve állított szituációkból lehet veszélyes, ugyanakkor kérdés, hogy hány szögletet, illetve kapu közeli szabadrúgást sikerül kiharcolniuk a Fradi fojtogató letámadása ellen. A csapat eddigi négy meccsének támadáspontjaiból született összesítés alapján ezzel eddig nem volt problémája a Vasasnak, a meccseik során végig gyakran jutottak szögletekig, beadásokig, illetve távolabbi lövésekig, az viszont érdekes lehet, hogy – ahogy az alábbi ábrán is látszik – minden góljuk az 50. perc után esett, ez valószínűleg azonban csupán véletlenszerűség, nem a jobb állóképesség miatt alakult így (hiszen akkor a támadásvonalaik is sűrűsödnének, növekednének az utolsó harmadban).

Vasas támadáspontjainak megoszlása a négy eddigi mérkőzést egyesítve

Mindezeket figyelembe véve sok Fradi helyzetet, illetve esetleges támadójátékú, rögzített szituációkra apelláló Vasast várunk. Amennyiben a Ferencváros helyzetkihasználása nem lesz szélsőségesen rossz (és eddig nem volt az), akkor könnyedén nyeri a mérkőzést.

Az NB1Felvezető egy olyan blog, amely kvalitatív és kvantitatív módszerek vegyítésével igyekszik előre jelezni a magyar labdarúgó bajnokság első osztályú mérkőzéseinek, illetve a bajnokság egészének alakulását.

Kinek ajánljuk?

- Akit érdekel az NB1, szívesen olvasna felvezetőket a mérkőzések előtt, illetve elemzéseket a meccsekről és a csapatokról.

- Szurkolóknak, akik több információra vágynak csapatukról, annak játékosainak teljesítményéről.

- Sportfogadóknak, hiszen a legtöbb hazai sportfogadást segítő oldal csupán eredménystatisztikákkal, gólstatisztikákkal és formamutatókkal segíti a fogadást, míg az NB1Felvezető mélyebb betekintést ad a csapatok erősségeibe és gyengeségeibe, előrevetíti a mérkőzések várható képét.

Mi ez?

A Felvezetők fül alatt az egyes mérkőzésekre szóló várakozásokat, az Erősorrend fül alatt a csapatok általunk vélt erősorrendjét, míg a Meccs értékelések fül alatt a mérkőzések (és az ahhoz készült felvezetőink állításainak) rövid értékelését olvashatod.

Két általunk használt fogalom, a „támadáspont”, illetve a „kulcsmomentum” (vagy ezek alapján „kulcsjátékos”) szorul bővebb magyarázatra.

Támadáspontot szerez egy csapat, amennyiben valamilyen szintű veszélyt jelent egy akciója az ellenfél kapujára. Értelemszerűen minél veszélyesebb egy támadás, annál több támadáspontot jegyzünk fel az azt kialakító csapat neve mellé, így egy távoli, kaput elkerülő lövés, vagy egy védők által gond nélkül kifejelt szöglet egy pontot ér, míg a másik szélsőség, a gól 10 pontot. Az egyes támadásokat tehát egy pontrendszer alapján értékeljük, végül pedig az így összegyűlt adatok is figyelembe vesszük az állításaink megfogalmazásánál. A támadáspontok rendszerének fő célja, hogy az eredmények mögé lássunk, ne csak a gólok alapján igyekezzünk felmérni egy-egy csapat teljesítményét, hiszen ez tévútra vezethet a csapat következő meccsein nyújtott produktumának előrejelzésénél. Ezzel nem azt állítjuk, hogy minden meccset az nyer, aki több támadáspontot ér el, hanem azt, hogy hosszútávon közelít egymáshoz a csapatok támadójátékának veszélyessége (támadáspontok), és az általuk elért gólok száma.

[Jó példa lehet a Diósgyőr teljesítménye a bajnokság elején, amely minőségi ellenfelekkel szemben (Videoton, Újpest) tudott nyerni az első két fordulóban, így eredményei alapján reális várakozás lehetett volna, hogy pontot, pontokat szerez a Ferencváros elleni harmadik mérkőzésén is. A Diósgyőr azonban – ahogy az alábbi ábrán is látszik – meglehetősen gyenge, a ligaátlagnál (45,3) jelentősen gyengébb (70, 61) teljesítményt nyújtott védekezésben a Videoton és az Újpest ellen (védekezésnél a támadáspontok fordított logika szerint értelmezendőek, minél magasabbak, annál több és veszélyesebb lehetőségeket alakított ki az ellenfél). A Diósgyőr ellen az első két fordulóban kialakított támadáspontok ismeretében már egyáltalán nem meglepő, hogy a miskolciak végül igazi mészárszékbe gyalogoltak bele az átlagban legtöbb támadáspontot kialakító Ferencváros ellen (6-2).]

A másik NB1Felvezetőn használt fogalom a „kulcsmomentum”, amelyet nem csapatok, hanem játékosok gyűjthetnek a pályán nyújtott teljesítményükkel. A kulcsmomentum olyan fontos passz, támadást érdemben segítő csel, veszélyes helyen kiharcolt szabadrúgás, jól sikerült lövés, fejes, amely érdemben ad hozzá csapata támadásának veszélyességéhez. Focisabb szóhasználattal, akkor jegyzünk fel kulcsmomentumot a játékos neve mellé, ha „váratlant húz”, vagy csak jól helyezkedik, és gólra váltja csapata támadását.

Ahányszor váratlant húz az adott játékos, annyiszor jegyezzük fel a nevét, így a mérkőzés végére egy, az alább láthatóhoz hasonló ábrán tekinthetjük át, hogy ki hányszor segítette érdemben csapata támadását, azaz ki mennyire volt csapata „kulcsjátékosa”. Ez merőben más, mint egy játékos Instat pontszáma, hiszen az monotonabban, a játékos passzait, párharcait, lövéseit, általa kiharcolt szabadrúgásokat számolja össze, majd egy adott súlyrendszer alapján automatikusan összesíti (ezért van az, hogy a védekező játékosok általában magasabb pontszámot kapnak az MLSZ által megrendelt Instat adatbázisban is, hiszen többnyire könnyebb passzokban érintettek, ráadásul a párharcokban eredményesebbek, mint például az irányítók). A blogon igyekszünk az Instat pontszámok és a „kulcsmomentumok” vegyítésével megítélni a csapatok támadószekcióinak játékosait.

A Videoton játékosainak „kulcsmomentum” számlálója a Gyirmót elleni meccsről

Az NB1Felvezető mindezeken kívül statisztikát vezet a csapatok támadásairól, megkülönböztetve a passzjátékot, a felívelést, illetve a kontratámadásokat. A felvezetőkben és elemzésekben így diagramokon követhetitek, hogy az egyes csapatok milyen támadásfajtákkal milyen gyakoriságban élnek.

Amennyiben kérdésed vagy észrevételed van, bátran írj az nb1felvezeto@hotmail.com email címre.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).