Mérkőzés

Mezőkövesd vs. Honvéd

Mezőkövesdi Városi Stadion, 2016. 09. 10.

A hullámvölgyben lévő Budapest Honvéd legyőzésével újabb lépéssel távolodott a Mezőkövesd a kiesőzónától.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Mezőkövesd támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Mezőkövesd góljain kívül nem jutott igazán nagy helyzetekig a mérkőzésen, gyakran bő 10 perces periódusokon keresztül semmilyen veszélyt nem jelentett a vendégek kapujára. Nem először látjuk a borsodiakat szinte a semmiből gólt rúgni, a Ferencváros ellen sem volt komoly helyzetük a szerzett gólokon kívül. A borsodi csapat jellemzője, hogy az ellenfeleik hibáit könyörtelenül kihasználja, ez látható a szabadrúgásaik után született góljaik számából is, amiről később még lesz szó.

A Honvéd támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

A mezőkövesdi támadáspont ábra után a Honvédét vizsgálva (fent) a legfeltűnőbb különbség, hogy a budapestiek az egész mérkőzés során rendszeresen eljutottak ellenfelük kapujáig, góljukon kívül 2 alkalommal jelentős, 7-szer enyhe veszélyt magában foglaló helyzetek erejéig. A piros-feketék számára álomszerűen indult a mérkőzés, hiszen gyorsan gólt tudtak szerezni, miközben a Mezőkövesd az első szűk fél órában szinte semmilyen veszélyt nem jelentett kapujukra. A stabil védekezésen alapuló, sok felíveléssel operáló Honvéd az előny birtokában nyugodtan játszhatta kedvenc játékát, ennek ellenére maradt alul végül két góllal is. Kiemelnénk az ábra alapján, hogy a 65. perc után meg tudott újulni a budapesti csapat, folyamatosan alakították ki a többnyire kisebb helyzeteiket. Ebben nagy szerep jutott Lanzafame-nak, illetve a csereként beálló Eppelnek.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

A támadások típusainak arányát mutató fenti ábra alapján kijelenthetjük, hogy alapvetően hasonló stílusban játszott a két csapat, közel azonos mennyiségben élve passzjátékkal és felívelésekkel.

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

A támadások típusai szerint elért támadáspontok ábrája sokkal árulkodóbb a két csapat közötti különbségről, a Honvéd sokkal hatékonyabb volt a passzjátékok terén, több komoly helyzetet is kialakított felállt mezőkövesdi védelemmel szemben, gólt azonban nem tudott szerezni. A felívelések oszlopaira nézve fontos megjegyeznünk, hogy a Mezőkövesd 2 (20 pont), a Honvéd 1 (10 pont) gólt is előreívelés után szerzett, azaz a góljain kívül ebben a támadásfajtában egyik csapat sem volt túl veszélyes a mérkőzésen.

A kövesdiek újabb rögzített szituációból szerzett gólja mellett nem mehetünk el anélkül, hogy kiemelnénk, milyen kiemelkedően teljesítenek a bajnokság eddigi meccsei alapján ebben a műfajban:

Szabadrúgásból közvetlenül és közvetve elért főbb statisztikák az első 8 forduló alapján [A táblázaton csak azok a szabadrúgások szerepelnek, amelyeket a csapatok gólszerzésre alkalmaznak, azaz kapura rúgnak, illetve kapu elé ívelnek][A Gyirmót-Diósgyőr, illetve Vasas-Paks mérkőzések adatai még nem szerepelnek a táblázatban]

Ahogy a táblázatból kitűnik, a Mezőkövesd átlagos arányban kísérelhetett meg gólt szerezni szabadrúgásokból, azonban már 4 gólt is szerzett rögzített szituációk után, ráadásul a legtöbb támadáspontot is ők érték el a bajnokság első 8 fordulójában.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

A támadások kulcsmomentumainál a hazaiak esetében mindössze 2 játékost emelnénk ki. Marek Strestik egyébként is a legveszélyesebb mezőkövesdi támadó volt eddig a szezonban, azaz a Honvéd ellen csak „hozta a szokásost”, azzal az extrával, hogy most gólt is szerzett, Stipe Bacelic-Grgic gólját pedig gólpasszal segítette. Sós Bence remekül szállt be a meccsbe, 25 perc alatt ketten is róla kaptak sárgalapot (Hidi Patrik a másodikat), a harmadik gólt pedig az ő veszélyes szabadrúgása készítette elő.

A Honvédnál Davide Lanzafame teljesítménye volt kiemelkedő, annak ellenére is, hogy nem sikerült túl fényesre a bemutatkozása. Lanzafame korábban bizonyított már a piros-feketéknél, most is jól játszott, gólpasszt adott, illetve gyakran jegyezhettük fel a nevét kreatív passzok, cselek után. Eppel Márton némi meglepetésre csak csereként jutott szóhoz, igazán nagy gólhelyzete nem volt, de jól készítette le a társak számára a labdákat, mindenképpen veszélyesebb volt, mint a helyén kezdő Balázs Zsolt.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

• „A bajnokság 9. legjobb támadójátékát és 10. legjobb védekezését produkáló Mezőkövesd fogadja a 7. legjobban támadó és 3. leghatékonyabban védekező Honvédot.”

A mérkőzésen elért támadáspontok (Mezőkövesd 42, Honvéd 51) nagyjából eszerint alakultak, az eredmény azonban egyáltalán nem. Kíváncsiak vagyunk, hogy hosszútávon is képes-e megőrizni a Mezőkövesd ezt a kevés lehetőségből viszonylag sok gólt szerző teljesítményét, amit a Fradi és a Honvéd ellen is bemutatott. Meglepődnénk, ha igen.

• „A Mezőkövesd mindössze 1 pontot tudott szerezni 3 hazai mérkőzésén, ennek ellenére a 3-ból 2 alkalommal veszélyesebben játszott otthon, mint ellenfelei.”

Most nem játszott veszélyesebben a Mezőkövesd, mint ellenfele, mégis megszerezte első győzelmét hazai pályán.

• „A Honvéd idegenben mutatott teljesítménye meglehetősen felemás, 2 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség szerepel a nevük mellett, de csupán egyszer, a Diósgyőr ellen játszottak a kapura veszélyesebben vendégként.”

Egyáltalán nem illeszkedik a budapestiek idegenbeli meccseinek sorába a most tárgyalt mérkőzés, veszélyesebben játszottak, mégsem nyertek, ilyen eddig nem fordult elő velük a szezonban.

• „A Honvéd várhatóan enyhén többet birtokolja majd a labdát, de a Mezőkövesdtől sem várunk egyértelműen alárendelt játékot.”

Az „alárendelt” meglehetősen rugalmas kifejezés, de semmiképpen nem használnánk a mezőkövesdiek szombati teljesítményére, annak ellenére sem, hogy tényleg többet birtokolta a labdát a budapesti csapat (60 százalék, Instat).

• „A Mezőkövesd leginkább kontrákból és rögzített szituációkból lehet veszélyes ellenfele kapujára.”

Meg persze előreívelésekből, tennénk hozzá utólag. Rögzített szituáció után ismét eredményes volt Pintér Attila csapata, kontráik azonban nem voltak igazán veszélyesek.

• „A meccs képét jelentősen meghatározhatja, hogy mindkét csapat könnyen hajlamos lemondani a passzjátékról, és előreívelgetni a labdát.”

Lényegében tényleg a csapatoknak ez az előreívelési hajlandósága határozta meg a mérkőzés képét, a Mezőkövesd 48, a Honvéd 41 százalékban választotta ezt a támadástípust, mindkét szám jelentősen a ligaátlag (30 százalék) felett van.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).