Mérkőzés

Ferencváros vs. Debrecen

Groupama Aréna, 2016. 09. 17.

Önbizalom növelő ferencvárosi győzelem az ősz legfontosabb meccse előtt.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Ferencváros támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Ferencvárosnak több kiemelkedően aktív időszaka is volt a mérkőzésen, néhány hosszabb-rövidebb periódusban azonban akadozott a hazai támadógépezet. A 11. és a 28. perc között sűrűsödnek az oszlopocskák fenti ábránkon, ebben az időszakban a Fradi gólja mellett több lehetőséget is kidolgozott, teljesen beszorította a Debrecent. A mérkőzés utáni interjújában Thomas Doll arról beszélt, hogy a kapott gól (16. perc) megzavarta csapatát, a támadóteljesítmény visszaesése valójában inkább 10 perccel később jelentkezett, a 28. perctől a hazaiak a félidő végéig nem jelentettek igazi veszélyt a Loki kapujára. A második félidőben újra veszélyesen játszott a Fradi, ennek két gól formájában meg is lett az eredménye, ami után, 3-1-es vezetésnél is adódtak jelentős gólszerzési lehetőségek a zöld-fehérek előtt.

A Debrecen támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Sokkal szegényebb támadáspont ábrát (fent) tudunk mutatni a Debrecen esetében. Remekül látszik, hogy a vendégek gyakorlatilag először jutottak el a ferencvárosi kapuig rúgott góljuknál. A Lokinak mindössze egy veszélyesebb időszaka adódott, a 30. és a 40. perc között folyamatosan alakították ki kisebb lehetőségeiket. A Fradi támadáspont ábrájáról emlékezhetünk rá, hogy a hazaiak ebben az időszakban jelentősen visszaestek.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

A támadások típusainak arányát mutató fenti ábrán az látszik, hogy míg felíveléssel közel azonos mennyiségben operált a két csapat, addig passzjátékkal támadást a Ferencváros jóval gyakrabban kezdeményezett, amivel párhuzamosan a Debrecennek viszont kontrákra is nyílt lehetősége.

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

A támadások típusai szerint elért támadáspontok ábrája egyértelmű Fradi fölényről árulkodik. A kontrákon kívül (amiből a Fradi mindössze 1-et vezethetett), minden támadástípusban hazai fölény rajzolódik ki. Annyival árnyalnánk a fenti adatokat, hogy a ferencvárosi szögletek támadáspontjait jelentősen megdobta a szöglet után szerzett két gól, míg a debreceni passzjátékok oszlopán is sokat szépít, hogy a vendégek gyakorlatilag az első lehetőségükből (passzjáték után) gólt értek el a meccsen.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

A támadások kulcsmomentumainál a hazaiak esetében Nagy Dominik, Lovrencsics Gergő, illetve természetesen a két gólt is szerző Böde Dániel emelhető ki. Lovrencsicsen – az elért kulcsmomentumainak magas száma ellenére – még nem éreztük, hogy igazán jó formában lenne, ezt támasztja alá az is, hogy az Instat szerint mindössze 71 százalékos pontossággal passzolt, párharcainak pedig csupán 38 százalékát nyerte meg.

A Debrecen esetében mindössze 4 játékos nevét írhattuk fel a támadásokban való érdemi részvétel kapcsán,  igazán említésre méltó pedig mindössze Horváth Zsolt volt, aki – ahogy a felvezetőnkben is írtuk – a Loki egyébként is legveszélyesebb támadója a szezonban.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

• „A bajnokság legjobb támadójátékát és legjobb védekezését produkáló Ferencváros fogadja a 4. legtöbb helyzetet kialakító, de csak 9. leghatékonyabb védelmű Debrecent.”

A 4. legtöbb helyzetet kialakító Debrecenből keveset láthattunk szombaton, a 9. leghatékonyabb (azaz 4. legrosszabb) védekezéséből viszont annál többet, a Fradinál 74 támadáspontot mértünk, míg a vendégeknél mindössze 26-ot.

• „A Ferencváros hazai pályán mutatott támadóteljesítménye sokkal meggyőzőbb, mint az idegenbeli, a Fradinak a Groupama Arénaban nem volt még problémája a helyzetek kialakításával, befejezésükkel azonban annál inkább. (A Vasas és a Mezőkövesd ellen.)”

A Fradi ismét lehetőségek sorát dolgozta ki, ezúttal viszont átlagos mennyiségben gólra is tudta váltani azokat.  Továbbra is szembetűnő a zöld-fehérek hazai pályán és idegenben mutatott támadójátéka közötti különbség:

A zöld oszlopok hullámzását érdemes figyelni, ami a Fradi hazai és idegenbeli támadóteljesítménye közötti különbséget mutatja

• „A Debrecen mindhárom idegenbeli meccsén hátrányban volt a kidolgozott helyzetek terén, a Nagyerdei Stadiontól távoli szereplésein átlagosan 2,67 gólt kapott, 1-et rúgott.”

Teljesen átlagos volt tehát az idegenbeli gólok számát tekintve a Loki szombati fellépése.

• „A Fradi furcsa jellemzőjévé vált a 2016/17-es szezonban, hogy a rendkívül kevés ellene kialakított helyzet ellenére kap arányában sok gólt.”

Némi keserűségre adhat okot a ferencvárosiak számára, hogy ezt a jellemzőjüket továbbra sem tudták levetkőzni, a Debrecennek – ahogy fentebb láttuk – kevés lehetősége volt a meccs során, igazi gólhelyzete pedig mindössze egy, abból azonban gólt is tudtak szerezni.

• „A Debrecen több kulcsjátékosát is elveszítette az átigazolási időszak végén, támadásban a helyüket a sérülésből visszatérő Holman Dávid, illetve az Újpest ellen legaktívabb Tőzsér Dániel töltheti be leginkább.”

Ez az állításunk némi magyarázatot is adhat a visszafogott debreceni támadójátékra, hiszen Holman Dávid betegség miatt hiányzott. Tőzsér Dániel ezúttal nem tudott rendszeresen hozzátenni a vendégek támadásaihoz.

• „A meccs képét várhatóan a Fradi fojtogató mezőnyfölénye határozza majd meg, a zöld-fehérek helyzetkihasználása döntő faktor lesz az eredmény szempontjából, mivel a helyzetei várhatóan meglesznek a hazai csapatnak.”

Az Instat szerint a Fradi közel 60 százalékban birtokolta a labdát, a Fradi helyzeteiről, helyzetkihasználásáról pedig már korábban részletesen írtunk.

• „Egy rendkívül passzív, labdát keveset birtokló Debrecent várunk, amely komoly bajba kerülhet, ha gyorsan hátrányba kerül.”

Azt a Debrecent kaptuk, amelyiket vártuk, a Loki csak a támadáspont ábrája alapján korábban már kiemelt, 30. és 40. perc között tudott a Fradi fölé nőni. Pozitívum a vendégek kapcsán viszont, hogy a gyorsan bekapott gól ellenére sem kerültek igazán nagy bajba (ahogy egyébként jósoltuk), ebben azonban jelentős szerepe volt annak, hogy gyorsan (és kissé szerencsésen) egyenlíteni tudtak.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).