Mérkőzés

MTK vs. Ferencváros

Dunaferr Aréna, 2016. 09. 10.

Az MTK második győzelmét aratta a szezonban, egy olyan mérkőzésen, amelyen a Ferencváros folyamatos mezőnyfölényben játszva sem volt képes rendszeresen komolyabb helyzeteket kidolgozni.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Fradi támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Ahogy a fenti ábrán látszik, a zöld-fehérek a meccs elejétől kezdve enyhe nyomás alatt tartották az MTK kapuját, jelentős lehetőségekig azonban csak elvétve jutottak. A második félidő elejétől a 70. percig voltak a legveszélyesebbek a hazai kapura, ebben a 25 perces periódusban 2 jelentős gólhelyzetük, illetve egy góljuk is született. Kiemelnénk még, hogy az első félidőben mindössze 1 komolyabb helyzetük volt, góljuk után pedig csupán veszélytelen kísérletekig jutottak.

Az MTK támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Az MTK fenti támadáspont ábráján látszik, a kék-fehérek meglehetősen ritkán jutottak el a Fradi kapujáig, góljaikon kívül mindössze egy jelentősebb gólszerzési lehetőségük volt. Érdekes lehet, hogy az első góljuk előtti közel 25 percben még egy távoli lövés, vagy egy védők által kifejelt beadás erejéig sem közelítették meg a ferencvárosi kaput. A második félidőben átlagosan 7 percenként dolgoztak ki feljegyezhető eseményt az MTK játékosai, jelentős gólhelyzetük nem volt, enyhe veszélyt is mindössze Kanta József távoli (mellé tartó) szabadrúgása, illetve Gera Dániel blokkolt lövése jelentett.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

Sokat elmond a meccs képéről a csapatok támadásainak típus szerinti megoszlása, az MTK többször ívelte előre a labdát, mint ahányszor passzjátékkal próbálkozott, míg a Fradi egyértelműen a lapos, rövid passzokra helyezte a hangsúlyt.

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

Ahogy a fenti ábráról kitűnik, az MTK felállt védelem ellen (felívelés, passzjáték) szinte semmilyen veszélyt nem jelentett ellenfele kapujára, csak kontrából tudtak lehetőségeket kialakítani. A Fradi passzjáték után szerezte gólját, összes komolyabb lehetőségét így dolgozta ki, ami nem is meglepő annak fényében, hogy 80 százalékban élt a támadások ezen fajtájával.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

Az MTK-nál mindössze 4 játékos tudott érdemben hozzátenni a támadásokhoz, Gera Dániel volt a legaktívabb, Torghelle Sándor pedig annak ellenére vált a meccs főszereplőjévé, hogy annak legnagyobb részében teljesen elszigetelten küzdött a ferencvárosi védőkkel.
A Fradinál Nagy Dominik nevét jegyeztük fel leggyakrabban, annak ellenére is, hogy messze nem játszott olyan jól, mint ahogy ebben a szezonban megszokhattuk tőle. Böde Dániel többször is próbálkozott lövéssel, egyszer pedig a kapus mellett cselezve próbált középre adni, de a befejezéseibe mindannyiszor hiba csúszott. Ramirez a tőle megszokott, dinamikus, sokat cselező és beadó arcát mutatta, az ő párharca Gera Dániellel üde színfoltja volt a kevés izgalommal szolgáló mérkőzésnek.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

• „Az MTK az előző 3 fordulóban mindannyiszor nálánál kezdeményezőbb, több helyzetet kialakító csapatokkal találkozott, de egyszer sem kapott ki (2 döntetlen, 1 győzelem).”

Immár 4-ből 4 ez a mérleg, úgy tűnik, hogy az MTK a masszívan védekező kontracsapat szerepben tud eredményes lenni ebben a bajnoki kiírásban.

• „A Ferencváros idegenben mutatott támadóteljesítménye jelentősen elmarad a hazai pályán produkálttól, ennek ellenére 2 győzelem és 1 döntetlen a Fradi idegenbeli mutatója.”

A Fradi ezen a meccsen is jóval kevesebb helyzetet dolgozott ki, mint otthon szokott, helyzetei összesen 54 támadáspontot eredményeztek, míg a hazai pályán nyújtott átlagos támadáspontjainak száma 96,5.

• „A Fradi furcsa jellemzőjévé vált a 2016/17-es szezonban, hogy a rendkívül kevés ellene kialakított helyzet ellenére kap arányában sok gólt.”

Nem volt ez máshogy szombat este sem, ahogy az első ábráink egyikén bemutattuk, az MTK-nak a két gólján kívül mindössze egy helyzete volt.

• „Az MTK leginkább kontrákból lehet veszélyes ellenfele kapujára, a kék-fehérek mindkét góljukat kontrából szerezték.”

Újra kontrából volt eredményes a kék-fehér csapat, emellett azonban már van egy büntetőből szerzett góljuk is.

• „A meccs képét várhatóan a Fradi fojtogató mezőnyfölénye határozza majd meg, a legnagyobb kérdés, hogy támadásban melyik arcát mutatják a zöld-fehérek.”

Nos, a rosszabbikat mutatta, a labdát egyébként az Instat szerint 61 százalékban birtokolták a vendégek.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).