Mérkőzés

Paks vs. Gyirmót

Paksi Stadion, 2016. 09. 17.

A szezon egyik legrosszabb meccsén gól nélküli döntetlent játszott a táblázat két utolsó helyezettje.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Paks támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

A fenti támadáspont ábra mindent elmond a Paks támadójátékáról. A hazaiaknak egyetlen jelentősebb gólszerzési lehetősége sem volt a mérkőzés során, a bő 90 perc alatt csupán enyhe veszélyt jelentő beadásokig, szögletekig, szabadrúgásokig és távoli lövésekig jutottak. Szinte semmiféle kreativitást nem véltünk felfedezni a Paksnál, sablonszerűen mentek előre, járatták a labdát, de már az is valamiféle sikernek számított, ha legalább beadásokig eljutottak.

A Gyirmót támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

A Gyirmótnak két nagy gólszerzési lehetősége is volt (két kapufa), ezeken kívül viszonyt szinte semmilyen veszélyt nem jelentettek a hazai kapura, sőt, az utolsó szűk félórában el sem jutottak odáig.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

A Paks a mérkőzés legnagyobb részében igyekezett passzjátékkal ellenfele védelme mögé kerülni, ez azonban – ahogy fent is láttuk – nem járt túl sok eredménnyel. A hazaiak jóval kevesebbszer ívelték magasan előre a labdákat, mint ellenfelük, kontrákra pedig a többnyire saját kapuja előtt tömörülő Gyirmóttal szemben nem nyílt lehetőségük.

A Gyirmót ezzel szemben gyakrabban ívelte fel a labdákat, mint ahányszor passzjátékkal próbálkozott. A gyirmóti felívelések az utolsó 30 percben váltak abszolút meghatározóvá, ekkorra a vendégek mintha teljesen letettek volna a passzjátékról, amivel pedig az első félidőben még nagyon gyakran próbálkoztak.

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

A támadások típusai szerint elért támadáspontok ábrája is meglehetősen lehangoló képet fest a meccsről, a Paks például szabadrúgásokból és szögletekből együttvéve sokkal veszélyesebb volt, mint passzjátékból, felívelésekből és kontrákból együttvéve. A Gyirmót egyik nagy lehetőségét passzjáték, a másikat szabadrúgás után érte el, ezen a két kapufával véget érő támadáson kívül viszont nem volt érdemben veszélyes a hazai kapura.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

A támadások kulcsmomentumainál a hazaiak esetében mindössze Bartha László említhető meg, aki egy szöglet utáni fejesnek, illetve egy veszélyes helyen kiharcolt szabadrúgásnak köszönheti a hazai játékosok közül való „kiemelkedését”.

A vendégeknél a sérülés után visszatérő Vass Patriknak és a Diósgyőr ellen gólt szerző Sallói Dánielnek volt egynél több kreatív megmozdulása a meccsen.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

• „A bajnokság 9. legjobb támadójátékát és 6. legjobb védekezését produkáló Paks fogadja a leggyengébben támadó és 2. legkevésbé meggyőzően védekező Gyirmótot.”

Azaz a leggyengébb (Gyirmót) és a 4. leggyengébb (Paks) támadójáték találkozott a mérkőzésen, ami meg is látszott a gólok és a helyzetek számán.

• „A Paks hazai pályán nyújtott teljesítményével sok csapat cserélne: 1-1 döntetlen a Videoton és a Ferencváros ellen, illetve egy Diósgyőr elleni győzelem a mérlegük.”

Újabb döntetlent gyűjtött otthon a Paks, ennek azonban más sokkal kevésbé örülhetnek. Érdekes, hogy 3 fordulóval ezelőtt, a Diósgyőr ellen még viszonylag sok lehetőséget tudtak kidolgozni a hazaiak, most viszont nem jelentettek érdemi veszélyt a gyirmóti kapura.

• „A Gyirmót védekezésben mutatott teljesítménye a 4. forduló óta trendszerűen javul, amihez további adalék, hogy két légiós is érkezett a védelembe az átigazolási időszak végén.”

A paksi támadójáték meddőségére is magyarázat lehet a gyirmótiak jelentősen feljavult védekezése. A felvezetőnkben igyekeztünk kihangsúlyozni, hogy mennyit fejlődtek ebben a tekintetben a győriek, ez a Paks elleni meccs után már így néz ki:

A piros oszlopok csökkenését érdemes figyelni a Videoton ellen játszott meccs után kezdődően

• „A Paks mindössze a Diósgyőr ellen tudott egyértelműen fölénybe kerekedni a kialakított helyzetek számát tekintve.”

Úgy néz ki, hogy nem gyakran látjuk majd egyértelmű fölényben a Paksot ebben a szezonban. A Paks által és ellen kialakított támadáspontok (helyzetek) ábráját is megmutatjuk:

A fenti ábrán egyébként jól látszik, hogy jelentősen alárendelt szerepbe is ritkán kényszerülnek a paksiak, szerencsétlenségükre viszont, a gyakori ki-ki meccseikből eddig egyszer sem jöttek ki győztesen. (A Diósgyőr elleni győzelmük alkalmával egyértelmű fölényben voltak.)

• „A Gyirmót csak egyszer, szintén a Diósgyőr ellen volt veszélyesebb a kapura, mint ellenfelei.”

A győrieknek nem is sikerült megismételniük a Diósgyőr ellen mutatott támadójátékukat, bár veszélyes helyzetük csak nekik volt a meccsen, mégis csak elvétve jutottak el a paksi kapuig.

• „A gyirmóti támadójátéknak legjobbat kulcsjátékosainak sérülésből való visszatérése tette. A győri oldalon elsősorban a Simon, Csiki, Madarász, Sallói négyesre érdemes figyelni a helyzetek kialakítása terén.”

Magyarázattal szolgálhat a gyirmóti támadójáték gyengélkedésére a fenti kijelentésünk, hiszen a 4 kiemelt kulcsjátékos közül kettő (Simon, Csiki) is hiányzott ezen a találkozón.

• „Két hasonló stílusban játszó csapatot, illetve enyhe paksi mezőnyfölényt várunk a meccsen, amelyen a két csapat eddigi teljesítményét, illetve a Paks hazai pályán elért eredményeit figyelembe véve egyértelműen az atomvárosiak az esélyesek.”

Közel hatvan pedig hasonló stílusban játszottak a csapatok, ezután a Gyirmót viszont már csak elvétve próbált passzjátékkal építkezni, többnyire előreívelték a labdát, amit így szinte mindig azonnal el is veszítettek. A Paks a vártnál is nagyobb mezőnyfölényben játszott (69 százalék, Instat), de a mérkőzés esélyesének szerepéhez nem tudtak felnőni.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

Mérkőzés

Ferencváros vs. Debrecen

Groupama Aréna, 2016. 09. 17.

Önbizalom növelő ferencvárosi győzelem az ősz legfontosabb meccse előtt.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Ferencváros támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Ferencvárosnak több kiemelkedően aktív időszaka is volt a mérkőzésen, néhány hosszabb-rövidebb periódusban azonban akadozott a hazai támadógépezet. A 11. és a 28. perc között sűrűsödnek az oszlopocskák fenti ábránkon, ebben az időszakban a Fradi gólja mellett több lehetőséget is kidolgozott, teljesen beszorította a Debrecent. A mérkőzés utáni interjújában Thomas Doll arról beszélt, hogy a kapott gól (16. perc) megzavarta csapatát, a támadóteljesítmény visszaesése valójában inkább 10 perccel később jelentkezett, a 28. perctől a hazaiak a félidő végéig nem jelentettek igazi veszélyt a Loki kapujára. A második félidőben újra veszélyesen játszott a Fradi, ennek két gól formájában meg is lett az eredménye, ami után, 3-1-es vezetésnél is adódtak jelentős gólszerzési lehetőségek a zöld-fehérek előtt.

A Debrecen támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Sokkal szegényebb támadáspont ábrát (fent) tudunk mutatni a Debrecen esetében. Remekül látszik, hogy a vendégek gyakorlatilag először jutottak el a ferencvárosi kapuig rúgott góljuknál. A Lokinak mindössze egy veszélyesebb időszaka adódott, a 30. és a 40. perc között folyamatosan alakították ki kisebb lehetőségeiket. A Fradi támadáspont ábrájáról emlékezhetünk rá, hogy a hazaiak ebben az időszakban jelentősen visszaestek.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

A támadások típusainak arányát mutató fenti ábrán az látszik, hogy míg felíveléssel közel azonos mennyiségben operált a két csapat, addig passzjátékkal támadást a Ferencváros jóval gyakrabban kezdeményezett, amivel párhuzamosan a Debrecennek viszont kontrákra is nyílt lehetősége.

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

A támadások típusai szerint elért támadáspontok ábrája egyértelmű Fradi fölényről árulkodik. A kontrákon kívül (amiből a Fradi mindössze 1-et vezethetett), minden támadástípusban hazai fölény rajzolódik ki. Annyival árnyalnánk a fenti adatokat, hogy a ferencvárosi szögletek támadáspontjait jelentősen megdobta a szöglet után szerzett két gól, míg a debreceni passzjátékok oszlopán is sokat szépít, hogy a vendégek gyakorlatilag az első lehetőségükből (passzjáték után) gólt értek el a meccsen.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

A támadások kulcsmomentumainál a hazaiak esetében Nagy Dominik, Lovrencsics Gergő, illetve természetesen a két gólt is szerző Böde Dániel emelhető ki. Lovrencsicsen – az elért kulcsmomentumainak magas száma ellenére – még nem éreztük, hogy igazán jó formában lenne, ezt támasztja alá az is, hogy az Instat szerint mindössze 71 százalékos pontossággal passzolt, párharcainak pedig csupán 38 százalékát nyerte meg.

A Debrecen esetében mindössze 4 játékos nevét írhattuk fel a támadásokban való érdemi részvétel kapcsán,  igazán említésre méltó pedig mindössze Horváth Zsolt volt, aki – ahogy a felvezetőnkben is írtuk – a Loki egyébként is legveszélyesebb támadója a szezonban.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

• „A bajnokság legjobb támadójátékát és legjobb védekezését produkáló Ferencváros fogadja a 4. legtöbb helyzetet kialakító, de csak 9. leghatékonyabb védelmű Debrecent.”

A 4. legtöbb helyzetet kialakító Debrecenből keveset láthattunk szombaton, a 9. leghatékonyabb (azaz 4. legrosszabb) védekezéséből viszont annál többet, a Fradinál 74 támadáspontot mértünk, míg a vendégeknél mindössze 26-ot.

• „A Ferencváros hazai pályán mutatott támadóteljesítménye sokkal meggyőzőbb, mint az idegenbeli, a Fradinak a Groupama Arénaban nem volt még problémája a helyzetek kialakításával, befejezésükkel azonban annál inkább. (A Vasas és a Mezőkövesd ellen.)”

A Fradi ismét lehetőségek sorát dolgozta ki, ezúttal viszont átlagos mennyiségben gólra is tudta váltani azokat.  Továbbra is szembetűnő a zöld-fehérek hazai pályán és idegenben mutatott támadójátéka közötti különbség:

A zöld oszlopok hullámzását érdemes figyelni, ami a Fradi hazai és idegenbeli támadóteljesítménye közötti különbséget mutatja

• „A Debrecen mindhárom idegenbeli meccsén hátrányban volt a kidolgozott helyzetek terén, a Nagyerdei Stadiontól távoli szereplésein átlagosan 2,67 gólt kapott, 1-et rúgott.”

Teljesen átlagos volt tehát az idegenbeli gólok számát tekintve a Loki szombati fellépése.

• „A Fradi furcsa jellemzőjévé vált a 2016/17-es szezonban, hogy a rendkívül kevés ellene kialakított helyzet ellenére kap arányában sok gólt.”

Némi keserűségre adhat okot a ferencvárosiak számára, hogy ezt a jellemzőjüket továbbra sem tudták levetkőzni, a Debrecennek – ahogy fentebb láttuk – kevés lehetősége volt a meccs során, igazi gólhelyzete pedig mindössze egy, abból azonban gólt is tudtak szerezni.

• „A Debrecen több kulcsjátékosát is elveszítette az átigazolási időszak végén, támadásban a helyüket a sérülésből visszatérő Holman Dávid, illetve az Újpest ellen legaktívabb Tőzsér Dániel töltheti be leginkább.”

Ez az állításunk némi magyarázatot is adhat a visszafogott debreceni támadójátékra, hiszen Holman Dávid betegség miatt hiányzott. Tőzsér Dániel ezúttal nem tudott rendszeresen hozzátenni a vendégek támadásaihoz.

• „A meccs képét várhatóan a Fradi fojtogató mezőnyfölénye határozza majd meg, a zöld-fehérek helyzetkihasználása döntő faktor lesz az eredmény szempontjából, mivel a helyzetei várhatóan meglesznek a hazai csapatnak.”

Az Instat szerint a Fradi közel 60 százalékban birtokolta a labdát, a Fradi helyzeteiről, helyzetkihasználásáról pedig már korábban részletesen írtunk.

• „Egy rendkívül passzív, labdát keveset birtokló Debrecent várunk, amely komoly bajba kerülhet, ha gyorsan hátrányba kerül.”

Azt a Debrecent kaptuk, amelyiket vártuk, a Loki csak a támadáspont ábrája alapján korábban már kiemelt, 30. és 40. perc között tudott a Fradi fölé nőni. Pozitívum a vendégek kapcsán viszont, hogy a gyorsan bekapott gól ellenére sem kerültek igazán nagy bajba (ahogy egyébként jósoltuk), ebben azonban jelentős szerepe volt annak, hogy gyorsan (és kissé szerencsésen) egyenlíteni tudtak.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

Újpest vs. Videoton

Illovszky Rudolf Stadion, 2016. 09. 17.       18:30 

Összefoglaló megállapítások

• A bajnokság 3. legjobb támadójátékát és 2. legjobb védekezését produkáló Újpest fogadja a 2. legtöbb helyzetet kialakító, és 3. leghatékonyabb védelmű Videotont.
• Az Újpest minden hazai meccsén veszélyesebben játszott, mint ellenfelei, ennek ellenére csak 2 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség a mérlege.
• A Videoton idegenben mindössze a Gyirmót ellen nyújtott meggyőző teljesítményt, a Paks elleni 1-1, illetve az MTK-tól elszenvedett 1-0-s vereség alkalmával akadozott a fehérvári támadójáték.
• Az Újpest támadóteljesítménye nagymértékben függ Souleymane Diarra-tól, a légiós egyértelműen a lila-fehérek kreativitásának fő forrása.
• A Videoton 5 legutóbbi meccséből 4-szer abszolút fölényben volt a kialakított helyzetek tekintetében, ezeket a meccseit meg is nyerte.
• Az Újpest legutóbbi 5 meccséből 3 győzelem, 1-1 vereség és döntetlen a mutató, amit némiképp árnyal, hogy a legutóbbi 2 meccsükön mindössze 1 gólt és 1 pontot szereztek.

Támadójáték hatékonysága

Ahogy a fenti ábrán látszik, két, eddig kiemelkedő támadóteljesítményt felmutató csapat találkozik szombat este az Illovszky Rudolf Stadionban, más kérdés, hogy ez a pálya híresen rossz gyepszőnyege miatt aligha nyilvánul majd meg igazán látványos támadójátékban.

Védelmek hatékonysága

Védekezésben szinte azonosnak mértük a két csapat teljesítményét az elmúlt 8 forduló alapján, itt – hajszálnyival – az Újpest a jobb.   

Csapatok fordulónként mutatott teljesítménye

A fenti ábra alapján elsősorban arra hívnánk fel a figyelmet, hogy az Újpest egy meccset leszámítva minden alkalommal fölényben volt a helyzetek számát tekintve, hazai pályán pedig még meggyőzőbb a teljesítményük, annak ellenére is, hogy csak 2 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség a mérlegük.

A fenti ábráról leszűrhető, hogy a Videoton sokkal meggyőzőbb ideiglenes otthonában, mint attól távol ebben a szezonban, ami annak ellenére is igaz, hogy a Diósgyőr és a Vasas ellen is vereséget szenvedett a Pancho Arénában. Három idegenbeli meccsükből csak egyet nyertek meg a székesfehérváriak, az újonc Gyirmót ellenit. Pakson kiegyenlített meccsen értek el döntetlent, míg az MTK dunaújvárosi otthonában enyhe helyzetfölényük ellenére maradtak alul.

Kulcsjátékosok

Az újpesti kulcsjátékosok kapcsán mindig kiemeljük, hogy Souleymane Diarra mennyire fontos eleme a lila-fehérek támadójátékának. A szélső elsősorban cseleivel, beadásaival teremt veszélyhelyzeteket, de lövésekre is bátran vállalkozik. A Újpest problémája leginkább az, hogy kevesen tudnak akár időszakosan is felnőni a légiós mellé, illetve, hogy nem rendelkeznek olyan befejező csatárral, aki magabiztosan váltaná gólokra a gyakori újpesti mezőnyfölényt.

A Videoton kulcsjátékosainak ábrája sokkal kiegyenlítettebb, mint a lila-fehéreké, 5-en is 20 feletti kulcsmomentumot gyűjtöttek a 8 forduló alatt. A fehérváriak 3 jó formában lévő csatárral is rendelkeznek (Feczesin, Géresi, Lazovic), igaz, a felsorolást vezető Lazovic nem klasszikus csatár poszton szerepel az együttesben. A Videoton keretéből kis túlzással két NB1 minőségű csapatot is ki lehetne állítani, Henning Berg rendkívül nagy merítési lehetőséggel rendelkezik több poszton is.

Várakozások

Mindkét csapatra a passzjáték favorizálása a jellemző, a Videoton a második legtöbbször igyekszik passzjátékkal ellenfelei mögé kerülni az egész bajnokságban.

A passzjátékot összehasonlító lenti táblázaton több érdekességet is kiemelnénk. Mindkét csapat nagy hangsúlyt fektet a beadásokra, a Videoton az egész bajnokságban a legtöbbször kísérli meg beadásból veszélyeztetni ellenfelei kapuját, de az Újpest sem marad el sokkal mögötte. A Videoton a legtöbb (9) gólt szerezte passzjáték után, de az Újpest is messze a ligaátlag (3,6) felett van 6 passzjáték után szerzett góljával. A passzjátékkal kialakított helyzetek (Elért támadáspont) számát és veszélyességét tekintve a bajnokság 2. (Videoton) és 3. (Újpest) legerősebb csapatairól beszélhetünk.

Ha tetszett a felvezetőnk, kövess minket a Facebookon!

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

Honvéd vs. MTK

Bozsik József Stadion, 2016. 09. 17. 18:30 

Összefoglaló megállapítások

• A bajnokság 6. legjobb támadójátékát és 4. legjobb védekezését produkáló Honvéd fogadja a 10. legtöbb helyzetet kialakító, de 6. leghatékonyabb védelmű MTK-t.
• A Honvéd minden hazai meccsén veszélyesebben játszott, mint ellenfele, ennek ellenére 1 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség a mérlege.
• Az MTK idegenben mindössze a Gyirmót ellen volt veszélyesebb a kapura, mint ellenfele, de nyerni ezen a mérkőzésen sem tudott. Az MTK mindhárom idegenbeli meccsén döntetlent játszott, amihez összesen 1-1 rúgott és kapott gól társul.
• A Honvéd jelentős erősítéseket eszközölt a támadószekcióban az átigazolási szezon végén, így a vörös-feketék támadóteljesítményének emelkedését várjuk hosszútávon.
• Az MTK 5 legutóbbi meccsén kevesebb helyzetet dolgozott ki, mint ellenfelei, mégis 2 győzelem, 2 döntetlen, illetve 1 vereség volt a mérlege.
• Az MTK 4 góljából 3-at kontrából, 1-et büntetőből szerzett, kérdés, hogy felállt védelem ellen mennyire tudnak eredményesen játszani a vendégek.
• A mérkőzés izgalomfaktorát jelentősen meghatározhatja, hogy az MTK meccsein esik a legkevesebb gól a szezonban (8 meccsen 10), a kék-fehérek idegenbeli meccsein pedig még ennél is kevesebb (3 meccs 2 gól).
• A mérkőzés képét meghatározhatja, hogy a Honvéd az egész szezonban, az MTK pedig az utóbbi 4 fordulóban kiemelkedően sokat íveli passzjáték helyett magasan előre a labdát.

Támadójáték hatékonysága

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Honvéd támadójátéka átlagosnak nevezhető, de felhívnánk a figyelmet, hogy nincs komoly különbség ebben a mutatóban a 3. és a 7. csapat között. Az MTK-t a 10. legjobbra mértük a kialakított helyzetek alapján, a kék-fehérek mindössze kontrából és büntetőből voltak eredményesek mindeddig a szezonban.

Védelmek hatékonysága

A Budapest Honvéd a védekezését tekintve a szűken vett élmezőnyhöz tartozik, a 4. legkevesebb helyzetet alakították ki ellenük a 8 forduló alatt. Az MTK védekezését teljesen átlagosnak mértük eddig a szezonban, ennek némiképp ellentmond, hogy a kék-fehérek mindössze 6 gólt kaptak a szezonban.  

Csapatok fordulónként mutatott teljesítménye

A fenti ábra alapján elsősorban arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a kidolgozott helyzetek számát tekintve a Honvéd minden hazai meccsén – még a Ferencváros ellen is – fölényben volt. Ehhez mérten nem túl fényes a 3 meccsből mindössze 4 megszerzett pont, a Gyirmót elleni 0-0 valószínűleg meglehetősen fájó emlékeket ébreszt a kispesti drukkerekben.

Az MTK a szezonban mindössze kétszer volt veszélyesebb a kapura, mint ellenfelei, a két újonc elleni meccsen, amik közül egyébként egyet sem nyert meg. Többször is írtunk az MTK szezon közben történt arcváltásáról, míg az első négy fordulóban igyekeztek a labdát többet birtokolva, passzjátékkal kezdeményezni, addig a Debrecen elleni meccstől kezdve egy rendkívül passzív, kontrákban és felívelésekben bízó kék-fehér csapatot láthattunk. Nagy kérdés, hogy ezúttal melyik arcát mutatja az MTK, hiszen utóbbival sokkal eredményesebb volt, a rövidpasszos játék viszont a kék-fehérek stílusjegye volt hosszú időn keresztül.

Kulcsjátékosok

A fenti ábrán jól látható, hogy mindeddig Eppel Márton volt a Honvéd támadójátékának kulcsa, ami annak ellenére is igaz, hogy góljainak többségét büntetőből szerezte. Eppel mellett a fiatal Koszta Márk, illetve Gazdag Dániel nyújtotta a legjobb teljesítményt támadásban, de természetesen külön ki kell emeljük, hogy Davide Lanzafame a fenti 9 kulcsmomentumát mindössze 1 meccsen gyűjtötte össze, így a játszott perc/kulcsmomentum mutatóban ő a legjobb kispesti.

Az MTK-nál 4-en voltak eddig kiemelkedők támadásban. Hrepka Ádám első helyét annyival árnyalnánk, hogy a rutinos támadó elsősorban a helyzetbekerülésben jeleskedett, ami azonban nem párosult góllal mindeddig. Kanta József úgy tud második lenni az MTK kulcsjátékosainak táblázatán, hogy talán élete leggyengébb szezonját futja, és nem hogy gólja, de gólpassza sincs mindeddig. Torghelle Sándor 13 kulcsmomentumát mindössze 4 meccs alatt gyűjtötte, azaz hosszútávon várhatóan jóval feljebb verekedi magát a felsorolásban.

Várakozások

A Honvéd az egész bajnokságban a legtöbbször él felíveléssel, ez várhatóan a szombat délutáni meccs képét is erősen meghatározza majd. Hozzá képest az MTK egy kimondottan sokat passzoló csapat, de – ahogy hangsúlyoztuk – a kék-fehérek is „rákaptak” a felívelgetésre az elmúlt négy meccsükön, igaz, erős ellenfelekkel találkoztak.

A felíveléseinek főbb adatait összehasonlító táblázatot (lent) azért mutatjuk, mert a felíveléseket a legjobban és a legrosszabbul kihasználó csapatok találkoznak. A „Gól” oszloptól kezdődően minél pirosabb egy rubrika, annál kedvezőtlenebb, minél zöldebb, annál kedvezőbb egy adat. Jól látszik, hogy míg az MTK a felívelései 92 százalékában minden eredmény nélkül elveszíti a labdákat, addig a Honvédnál ez a szám csak 77 százalék, ráadásul a Honvéd az egész bajnokságban a legveszélyesebb volt felívelések után.

Ha tetszett a felvezető kövess minket a Facebookon!
https://www.facebook.com/NB1Felvezeto/

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

Ferencváros vs. Debrecen

Groupama Aréna, 2016. 09. 17.        20:30  (M4Sport)

Összefoglaló megállapítások

• A bajnokság legjobb támadójátékát és legjobb védekezését produkáló Ferencváros fogadja a 4. legtöbb helyzetet kialakító, de csak 9. leghatékonyabb védelmű Debrecent.
• A Ferencváros hazai pályán mutatott támadóteljesítménye sokkal meggyőzőbb, mint az idegenbeli, a Fradinak a Groupama Arénaban nem volt még problémája a helyzetek kialakításával, befejezésükkel azonban annál inkább. (A Vasas és a Mezőkövesd ellen.)
• A Debrecen mindhárom idegenbeli meccsén hátrányban volt a kidolgozott helyzetek terén, a Nagyerdei Stadiontól távoli szereplésein átlagosan 2,67 gólt kapott, 1-et rúgott.
• A Fradi furcsa jellemzőjévé vált a 2016/17-es szezonban, hogy a rendkívül kevés ellene kialakított helyzet ellenére kap arányában sok gólt.
• A Debrecen több kulcsjátékosát is elveszítette az átigazolási időszak végén, támadásban a helyüket a sérülésből visszatérő Holman Dávid, illetve az Újpest ellen legaktívabb Tőzsér Dániel töltheti be leginkább.
• A meccs képét várhatóan a Fradi fojtogató mezőnyfölénye határozza majd meg, a zöld-fehérek helyzetkihasználása döntő faktor lesz az eredmény szempontjából, mivel a helyzeteik várhatóan meglesznek a hazai csapatnak.
• Egy rendkívül passzív, labdát keveset birtokló Debrecent várunk, amely komoly bajba kerülhet, ha gyorsan hátrányba kerül.

Támadójáték hatékonysága

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Ferencváros az utóbbi fordulókban mutatott szenvedése ellenére továbbra is a legtöbb helyzetet kidolgozó csapat a 8 forduló összesített adatai alapján, a Videotonnal párban jelentősen kiemelkednek ebben a mutatóban. A debreceni támadójátékot a negyedik legjobbra mértük, fontos azonban kiemelni, hogy ebben a mutatóban a 3. és a 7. legjobb csapat közt nincs jelentős különbség.

Védelmek hatékonysága

A csapatok ellen kidolgozott helyzetek számát és veszélyességét tekintve már jóval nagyobb a Debrecen lemaradása, csupán a 9. legjobb védelemnek mértük őket, míg a Ferencváros ebben a kategóriában is kiemelkedően jól teljesít, más kérdés, hogy – ahogy azt már számtalanszor kiemeltük – a zöld-fehérek kevés helyzetből aránylag sok gólt kaptak a szezonban.

Csapatok fordulónként mutatott teljesítménye

A fenti ábra alapján elsősorban arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a kidolgozott helyzetek számát tekintve milyen jelentős különbség van a Fradi hazai és idegenbeli meccsei között. Míg idegenben, a Honvéd vagy a Paks ellen is rendkívül kevés lehetőséget tudtak kialakítani, addig otthon, a Haladás, a Diósgyőr, a Vasas és a Mezőkövesd ellen ezzel egyáltalán nem adódott problémájuk, igaz, az utóbbi két meccsen mégsem tudtak nyerni, elsősorban a rossz helyzetkihasználás miatt.

A DVSC kapcsán a gyenge idegenbeli szereplést emelnénk ki. Ahogy a fenti ábrán látszik, mindhárom vendég szereplésükkor, azaz a Vasas, a Mezőkövesd és a Videoton ellen is jelentős  hátrányban voltak a kialakított helyzetek terén. Ez még akkor is baljós debreceni szempontból a ferencvárosi vendégjáték előtt, ha tudjuk, hogy Mezőkövesdről végül győzelemmel távoztak.

Kulcsjátékosok

Ahogy a fenti ábrán látszik, egyértelműen Nagy Dominiket láttuk a legkreatívabb ferencvárosinak az eddig eltelt 8 fordulóban. A fiatal játékos nem játszott a tőle idén megszokott hatékonysággal az MTK ellen, de ebben feltehetően a társaknak is jelentős szerepe volt. Véleményünk szerint, ha a Fradi 7 legtöbb kulcsmomentumot gyűjtő játékosa közül 3-4 jobb napot fog ki a Debrecen ellen, akkor borítékolható a hazai győzelem.

A Debrecen fenti kulcsjátékosokat bemutató ábráján feketével jelöltük azokat, akik már nincsenek a csapattal. Az diagram kissé fals képet festhet arról, hogy kitől várhatjuk a legtöbb kreativitást a meccsen, hiszen például Holman Dávid és Tőzsér Dániel igen kevés játékperc alatt gyűjtötte össze a fent látható kulcsmomentumokat.

Várakozások

Ahogy a lenti ábránkon látszik, jelentős különbség van a két csapat játékstílusa között, a Fradi az egész bajnokságban legtöbbször, az esetek 74 százalékában él passzjátékkal, míg a Debrecen a ligaátlagnál (30 százalék) is gyakrabban, 32 százalékban ívelgeti előre a labdát.

A két csapat passzjátékának hatékonysága között is jelentős különbségről tudunk beszámolni, a lenti táblázaton pirossal kiemelt mutatókban egyértelmű Fradi fölény látszik. A táblázat egyébként a ferencvárosi helyzetkihasználásról is sokat elmond, hiszen a Fradi mindössze kettővel szerzett több gólt passzjáték után, mint a Debrecen, annak ellenére, hogy majdnem kétszer több helyzetet alakított ki (Elért támadáspont), illetve bő kétszer többször próbálkozott lövéssel.

A lent látható, kontratámadásokat összehasonlító táblázatunkban egy utolsó érdekességre hívnánk fel a figyelmet. A Fradi szinte minden kontratámadási mutatóban a legjobb a bajnokságban, annak ellenére, hogy a második legkevesebbszer élhet a támadások ezen fajtájával. Mindez akkor lehet igazán érdekes, ha a Debrecen hátrányba kerül az esti mérkőzésen.

Ha tetszett a felvezető kövess minket a Facebookon!
https://www.facebook.com/NB1Felvezeto/

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.

Mérkőzés

Paks vs. Gyirmót

Paksi Stadion, 2016. 09. 17.  18:30  (M4Sport)

Összefoglaló megállapítások

• A bajnokság 9. legjobb támadójátékát és 6. legjobb védekezését produkáló Paks fogadja a leggyengébben támadó és 2. legkevésbé meggyőzően védekező Gyirmótot.
• A Paks hazai pályán nyújtott teljesítményével sok csapat cserélne: 1-1 döntetlen a Videoton és a Ferencváros ellen, illetve egy Diósgyőr elleni győzelem a mérlegük.
• A Gyirmót védekezésben mutatott teljesítménye a 4. forduló óta trendszerűen javul, amihez további adalék, hogy két légiós is érkezett a védelembe az átigazolási időszak végén.
• A Paks mindössze a Diósgyőr ellen tudott egyértelműen fölénybe kerekedni a kialakított helyzetek számát tekintve.
• A Gyirmót csak egyszer, szintén a Diósgyőr ellen volt veszélyesebb a kapura, mint ellenfelei.
• A gyirmóti támadójátéknak legjobbat kulcsjátékosainak sérülésből való visszatérése tette. A győri oldalon elsősorban a Simon, Csiki, Madarász, Sallói négyesre érdemes figyelni a helyzetek kialakítása terén.
• Két hasonló stílusban játszó csapatot, illetve enyhe paksi mezőnyfölényt várunk a meccsen, amelyen a két csapat eddigi teljesítményét, illetve a Paks hazai pályán elért eredményeit figyelembe véve egyértelműen az atomvárosiak az esélyesek.

Támadójáték hatékonysága

A fenti ábrán látszik, hogy a paksiak támadójátékát a 8. legerősebbre mértük idáig a bajnokságban, de bizakodásra adhat okot a hazaiak számára, hogy a támadásban eddig leggyengébben teljesítő Gyirmót lesz az ellenfelük.

Védelmek hatékonysága

Hasonló a különbség a két csapat védelmeinek hatékonyságát tekintve is, a Paks itt a 6., míg a Gyirmót a 11.

Csapatok fordulónként mutatott teljesítménye

A fenti ábra alapján elsősorban azt emelnénk ki, hogy a Paks bajnoki táblázaton elfoglalt 11. helye ellenére mindössze kétszer maradt alul jelentősen a kialakított helyzeteket tekintve, mindkétszer idegenben egyébként. A paksiak mellett szól, hogy otthon tudtak tartani 1-1 pontot a Videoton és a Ferencváros ellen is, a Diósgyőrt pedig hátrányból fordítva tudták legyőzni, ahogy az ábrán látszik, teljesen megérdemelten. Annak ellenére meggyőző tehát hazai pályán Csertői Aurél együttese, hogy a bajnokság egészét tekintve nem lehetnek túl elégedettek a teljesítményükkel.

Rendkívül szembetűnő a fenti, gyirmóti támadáspont ábra kapcsán, hogy a 4. fordulótól folyamatosan javuló teljesítményt nyújtanak védekezésben, ami a legutóbbi meccsükön jó támadóteljesítménnyel is párosult, így megérdemelten nyertek a Diósgyőr ellen.

Kulcsjátékosok

Meglehetősen szegényes a paksi kulcsmomentum ábra, ami egyáltalán nem véletlen annak tudatában, hogy – ahogy fent mutattuk – csupán a 8. legveszélyesebb támadójátékot produkálják idén. Haraszti Zsolt, Hahn János és Bartha László a csapat kreativitásának fő forrásai, de mindegyikük képes hosszabb időszakokra is „nyomtalanul eltűnni” a pályán.

A fenti ábra alapján teljesen egyértelmű, hogy kit láttunk a legkreatívabb győrinek a 8 forduló alapján. Simon András minden tőle telhetőt megtesz, de – főleg az első 5-6 fordulóban – nagyon magányosnak éreztük a támadót. Csiki Norberttel és Sallói Dániellel alkotott hármasuk volt a Diósgyőr elleni meccsen a támadások fő motorja, ahogy a forduló előtti erősorrendünkben is írtuk, ha egészségesek maradnak, érdemben léphet előre a gyirmóti támadójáték.

Várakozások

Ahogy a lenti ábránkon látszik, két szinte teljesen azonos stílusban labdarúgó csapatot láthatunk majd szombat este.

A két csapat passzjátékának hatékonysága között viszont jelentős a különbség:

A paksiak annak ellenére éltek jóval többször passzjátékkal, hogy ugyanolyan arányban alkalmazzák azt, mint a Gyirmót. Ennek oka egyszerűen annyi, hogy többször van birtokukban a labda, azaz többször kezdeményezhetnek támadásépítést. A leglényegesebb különbség azonban nem ez, hanem, hogy másfélszer veszélyesebbek is passzjátékból a hazaiak. Kiemeltük még, hogy kétszer gyakrabban jutnak beadásokig a paksiak, ez feltehetően egyszerű stílusbeli különbség, ami talán enyhülhet azáltal, hogy Novák Csanád személyében olyan, jól fejelő csatárra tettek szert a vendégek, akinek már van értelme középre ívelni a labdákat.

Ha tetszett a felvezető kövess minket a Facebookon!
https://www.facebook.com/NB1Felvezeto/

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

1.	Először szerepel más csapat erősorrendünk első helyén, mint a Ferencváros. A Videoton. A fehérváriak egyelőre csak negyedikek a tabellán, de egyre jobban összeállnak, amit az is bizonyít, hogy az előző 5 meccsükből 4-et is nagyon magabiztosan nyertek (3. ábra). A Vidi mellett szól az elképesztően bő játékoskeret is, a kupamenetelés, illetve a hétközi fordulók miatti szerda-szombat ritmus is várhatóan őket érinti majd legkevésbé negatívan.
Videoton
2.	A Ferencváros annak ellenére foglalja el a második helyet erősorrendünkön, hogy statisztikáink szerint továbbra is a legtöbb helyzetet kidolgozó, az ellenfelek számára pedig a legkevesebb lehetőséget engedélyező csapat (1. és 2. ábra). Helyezésük fő oka, hogy az elmúlt 5 bajnoki meccsükből mindössze 1-et nyertek meg, a Gyirmót ellenit. A Fradi mind labdabirtoklásban, mind a helyzetek számát tekintve (4. ábra) fölényben volt ezeken a meccseken, de – ahogy már korábban többször kiemeltük – a zöld-fehérek helyzetkihasználása egyelőre rendkívül rossz, ráadásul kevés helyzetből kapnak arányában sok gólt.
Ferencváros
3.	Meglepetés lehet az Újpest harmadik helyezése, de a lila-fehérek továbbra is a 3. legveszélyesebb támadójátékot, illetve a 2. legjobb védelmi teljesítményt nyújtják méréseink szerint (1. és 2. ábra), így nem rakhattuk őket lejjebb a sorban. Az Újpest a Honvéd, az MTK és a Debrecen ellen is fölényben játszott (5. ábra), mégsem tudott nyerni, ennek fő oka, hogy a góljaik száma – jó formában lévő csatárok hiányában – egyelőre elmarad attól, mint amit helyzeteik mennyisége indokolna. A lila-fehérek védekezése ugyanakkor nem csak ábráinkon stabil, 0,88-as kapott gól átlaguk a 3. legjobb a bajnokságban.
Újpest
4.	Szintén meglepő lehet a Budapest Honvéd 4. helye ranglistánkon. A vörös-feketék mindössze a hatodik helyet birtokolják a tabellán, mi azonban ennél sokkal többet látunk bennük. Elmúlt 5 meccsükből 4-szer fölényben voltak a helyzetek számát tekintve, igaz, az 5-ből csak 2 meccset nyertek meg végül (6. ábra). Csak a hatodik legjobbak a bajnokságban a kialakított helyzetek számát tekintve (1. ábra), de az ábrát figyelmesen szemlélő észreveheti, hogy nincs komoly különbség ebben a mutatóban a 3. és a 7. csapat között, ráadásul az átigazolási időszak végén komoly erősítéseket hajtottak végre a támadószekcióban. A vörös-feketéké a negyedik legkevesebb helyzetet engedélyező védelem (2. ábra).
Honvéd
5.	A Vasas szurkolók – látva, hogy nincs csapatuk az első négyben – valószínűleg már korábban felhagytak erősorrendünk olvasásával, így nyugodtan kifejthetjük, hogy miért várjuk a Vasastól, hogy elért pontjainak száma lassan konvergálni kezdjen az általuk mutatott valós teljesítménnyel, ami természetesen még mindig sokkal jobb, mint a tavalyi. Elismerésre méltó a budapestiekkel kapcsolatban, hogy náluk sokkal értékesebbnek tartott keretű csapatok ellen is meccseket nyertek a szezonban, illetve, hogy a „döntetlenszagú” ki-ki derbiket rendre a maguk javára tudják eldönteni. A Vasas mindössze egyszer, a Debrecen ellen játszott igazán meggyőző fölényben a helyzetek számát tekintve, igaz, eszerint jelentős hátrányban is csak a Ferencváros ellen volt (7. ábra). A támadáspontok alapján mért összesített statisztikák alapján sem tűnik fenntarthatónak a Vasas táblázaton elfoglalt első helye, a 7. legjobb támadójátékot (1. ábra) és az 5. legjobb védekezést (2. ábra) mértük esetükben. A bajnokság éllovasának eredményességével hamarosan bővebben is foglalkozunk majd, egyelőre annyit állítunk, hogy a rájuk most jellemző magabiztosság, illetve a tavalyinál sokkal stabilabb védekezés még egy ideig az első helyen tarthatja őket, de szerintünk nem sokáig.
Vasas
6.	Nem zárjuk ki, hogy a szombathelyiek a jövőben előrébb lépkednek majd az erősorrendünkön, mivel egyáltalán nem nyújtanak rossz teljesítményt idáig a szezonban. Az 5. legjobb támadójátékot (1. ábra) és a 8. legjobb védekezést (2. ábra) mértük esetükben a 8 forduló alapján. Néha meglehetősen kiszámíthatatlanok (8. ábra), többször is előfordult velük, hogy érdemben veszélyesebben játszottak, mint ellenfelük, mégsem tudtak nyerni, de a Debrecen ellen például ebben a tekintetben hátrányból sikerült elhozniuk a 3 pontot. A legtöbb okot a bizakodásra David Williams formája adhatja, a télen megszerzett légiós többször is átlendítette őket a holtponton már a szezonban.
Haladás
7.	Továbbra sem tudunk mit kezdeni a Debrecennel, amely az utolsó edzőváltása óta egyszer sem győzött meg minket arról, hogy a felsőházban van a helye. Az Újpest elleni győzelmük sem volt kifejezetten megérdemelt, hiszen a mérkőzésen csak rövid fellángolások erejéig mutattak veszélyes támadójátékot. A Magyar Kupa búcsú, illetve a Videoton elleni nagy zakó is azt mutatja, hogy messze vannak a kész állapottól, a 4. legjobb támadójátékot (1. ábra) mértük esetükben, de csak a 9. leghatékonyabb védelmet (2. ábra). (Szezonban eddig mutatott teljesítményük a 9. ábrán.) (Kulcsjátékosaikról az Újpest elleni meccs kapcsán írtunk bővebben)
Debrecen
8.	Az MTK már csak 8 forduló alatt szerzett 4 gólja miatt sem lehetne előkelőbb helyen az erősorrendünkben. Góljaik számával nagyjából arányosan a 10. legjobbra mértük támadójátékukat (1. ábra), amit annyiban árnyalnánk, hogy nincsenek érdemben elmaradva ebben a mutatóban a 8. helytől. Sokszor hangzott el az MTK háza tájáról az elmúlt időszakban, hogy jobb helyzetkihasználással, sokkal jobb helyezés dukálna nekik, azonban a Ferencváros elleni győzelmük alkalmával szerintünk sokat „visszakaptak a sorstól”, hiszen szinte helyzetek nélkül rúgtak két gólt. Védekezésüket átlagosnak tartjuk (2. ábra), annak ellenére, hogy rendkívül kevés gólt kaptak (6). Az egész szezon során nyújtott teljesítményüket vizsgálva (10. ábra) azt láthatjuk, hogy paradox módon azokon a meccseken szerezték pontjaik többségét, amikor egyértelműen alárendelten játszottak a helyzetek számát tekintve. A „kontracsapat lét” tehát jól állt a fővárosiaknak, kérdés, hogy mihez fognak kezdeni, amikor az első négy fordulóhoz hasonlóan újra kevés lehetőségük nyílik a kontrákra.
MTK
9.	A Mezőkövesd az MTK-hoz hasonlóan lett az elmúlt fordulókban a kevés helyzettel való jó eredmények elérésének nagymestere, de ez csak a 9. helyre elég ranglistánkon. A Mezőkövesdé a 9. legjobb támadó (1. ábra) és a 10. legjobb védekező teljesítmény (2. ábra). A meccseiken mutatott produkciójukat vizsgálva (11. ábra) pedig kevés trendszerűről tudunk beszámolni. Továbbra is rendkívül esetleges a támadásépítésük, igaz, szabadrúgásokból a legveszélyesebbek idáig, erről a Honvéd elleni meccsük kapcsán bővebben írtunk.
Mezőkövesd
10.	A Paks Vasas ellen mutatott teljesítménye olyan kiábrándító volt, hogy kevés pozitívumot tudnánk említeni velük kapcsolatban. Tavaly sokáig kifejezetten jó helyen álltak a tabellán, kiemelkedő őszt produkáltak, idén azonban nem véletlen tartózkodnak a bajnokság 11., ranglistánk 10. helyén. Némi vigaszt nyújthat a paksi szurkolók számára, hogy támadójátékukat a 8. (1. ábra), védekezésüket a 6. (2. ábra) legjobbnak tartjuk, de idén valahogy hiányoljuk a hitet és az elszántságot a paksiaktól. A Vasas ellen néha mintha csak kötelességből rugdosták volna előre a labdákat, egyébként meglehetősen magas (42 százalék) arányban. (A Paks meccsenként nyújtott teljesítménye a 12. ábrán.)
Paks
11.	Van ok az örömre és a bizakodásra a Gyirmót háza táján, hiszen megszerezték első győzelmüket a szezonban. A győriek ráadásul azt a Diósgyőrt győzték le, amellyel jelen állás szerint komolyan megküzdenek majd a kiesés elkerüléséért. Hosszas hezitálás után mozdítottuk el a Gyirmótot erősorrendünk utolsó helyéről, amit elsősorban a védekező teljesítményük javulása (13. ábra), másodsorban a nemrég bejelentett új igazolások és a sérülésből visszatérő játékosok okán érdemeltek ki. A védelmük várhatóan javulni fog a két légiós jelenlétével, míg a támadójátékuk válhat veszélyesebbé, ha annak kulcsjátékosai (Csiki Norbert, Simon András, Sallói Dániel) stabilan bevethetőek tudnak maradni. Védekezésben nyújtott teljesítményük a 8 forduló alapján – adataink szerint – a 11. (2. ábra), támadójátékuk pedig a 12. (1. ábra)
Gyirmót
12.	A Diósgyőr a szezon legkeserűbb vereségét szenvedte el a Gyirmót ellen, ez még annak ellenére is igaz, hogy több kulcsjátékosuk is hiányzott. Az övék minden szempontból a leggyengébb védelem (2. ábra) és az utolsó előtti támadójáték (1. ábra), amit egyébként jelentősen megdobtak a remek egyéni teljesítményekből szerzett góljaik. A Diósgyőr passzjátékával a Gyirmót elleni meccs kapcsán részletesebben foglalkoztunk, fordulónként mutatott teljesítményükről pedig a 14. ábra mutat – nem túl bizalomgerjesztő – részleteket.
Diósgyőr

Ha tetszett a felvezető kövess minket a Facebookon!
https://www.facebook.com/NB1Felvezeto/

Ábrák:

1. ábra (fent)

2. ábra (fent)

3. ábra (fent)

4. ábra (fent)

5.ábra (fent)

6. ábra (fent)

7. ábra (fent)

8.ábra (fent)

9. ábra (fent)

10. ábra (fent)

11. ábra (fent)

12. ábra (fent)

13. ábra (fent)

14. ábra (fent)

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

Mérkőzés

Gyirmót vs. Diósgyőr

Alcufer Stadion, 2016. 09. 10.

Tovább gyűlnek a sötét felhők a Diósgyőr felett, miután feledhető meccsen tartotta otthon a három pontot az újonc Gyirmót.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Gyirmót támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Ez az első alkalom a szezonban, hogy a Gyirmót (fenti) támadáspont ábráján helyzetek egész sorát tudjuk mutatni. A győriek már a mérkőzés elején gólt szerezhettek volna, előbb az 5. percben Csiki Norbert révén közvetlen gólhelyzetet, majd 10. percben egy szöglet utáni fejessel jelentős veszélyhelyzetet teremtettek a diósgyőri kapu előtt. A második negyedórában kissé visszaestek a hazaiak, de 35. és a 45. perc között újra gyakran jutottak el ellenfelük kapujáig, majd a második félidőben is aktívak maradtak. Akit a fenti, gyirmóti támadáspont ábra nem győzött meg a hazaiak győzelmének megérdemeltsége felől, azt feltehetően az alábbi – jóval szegényesebb – diósgyőri már megfogja:

A Diósgyőr támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

A miskolciak gyakorlatilag jelentős gólhelyzetig sem jutottak, lövéseik, fejeseik legjobb esetben is csupán enyhe veszélyt jelentettek a hazai kapura. Az első félidő végén több lehetőséget is kidolgoztak a vendégek, ebben az időszakban előbb Bognár István, majd Makrai Gábor, végül Daushvili Murtaz próbálkozott lövéssel.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

A felvezetőnkben azt írtuk, hogy mindkét csapattól a korábbinál passzjátékra hajlamosabb hozzáállást várunk, hiszen erős győzelmi kényszerrel lépnek pályára, ennek végül csak a Gyirmót tudott megfelelni. Ahogy a fenti ábrán látszik, a Diósgyőr ezúttal is rendkívül sokszor ívelte előre a labdákat, amivel meglehetősen kevés eredményt ért el.

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

A támadáspontok fenti ábrájáról kitűnik, hogy míg felívelésekből és kontrákból egyik csapat sem tudott igazán veszélyes lenni, addig passzjátékkal legalább a gyirmótiak jelentős mennyiségű helyzetet alakítottak ki. A fenti ábra azért is lehangoló lehet a Diósgyőr-szimpatizánsok számára, mert csapatuk az egész bajnokság legkevesebb veszélyhelyzetét alakította ki passzjáték után, erről is tudunk mutatni egy összehasonlító táblázatot:

A csapatok passzjátékainak főbb adatai az első 8 forduló alapján [A Vasas-Paks mérkőzés adatai még nem szerepelnek a táblázatban]            

A fenti ábrán többek között az is feltűnő lehet, hogy a miskolciak az esetek 70 százalékában minden eredmény nélkül elveszítik a labdát, ráadásul passzjáték után ők érték el a legkevesebb támadáspontot. A Gyirmót sem jeleskedik ezekben a mutatókban, ezért is volt bizakodásra okot adó a hazaiak részéről a mérkőzésen nyújtott teljesítményük.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

A támadások kulcsmomentumainál a hazaiak esetében 3 játékos emelkedett ki, az egész szezonban meggyőző Simon András mellett, az egyre inkább magára találó Csiki Norbert, illetve a sérülése után visszatérő Sallói Dániel. A felsorolt 3 játékos a támadások motorja volt már az első félidőben is, nem véletlen tehát, hogy Csiki passzából Sallói volt végül eredményes.

A Diósgyőrnél jóval kevesebb kulcsmomentumról beszélhetünk, Makrai Gábor, illetve a csereként beálló Novothny Soma volt csupán ígéretes. Bognár István ezúttal teljesen beleszürkült a mezőnybe, a korábbi fordulókban többször is kiemeltük a fiatal középpályást.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

• „A bajnokság legrosszabb támadójátékát és 2. legrosszabb védekezését produkáló Gyirmót fogadja a 2. legkevesebb helyzetet kialakító és az ellenfeleknek legtöbb lehetőséget engedélyező Diósgyőrt.”

A fentiekkel kapcsolatban azt is megjegyeztük, hogy „ha gyenge védelmek gyenge támadójátékokkal találkoznak, nehéz előrebecsülni a meccs képét”. Nos, a nézők szempontjából nem túl kedvező forgatókönyv valósult meg, viszonylag kevés helyzettel, erről azonban elsősorban a vendég csapat tehetett, amely számára némi felmentés lehet, hogy több kulcsjátékosát is nélkülözni kényszerült.

• „A Gyirmót mindössze 1 pontot tudott szerezni 3 hazai mérkőzésén, a Diósgyőr viszont már egyszer nyerni tudott idegenben.”

Keveset tudunk ehhez hozzátenni, a Gyirmót megszerezte első győzelmét, míg a Diósgyőr ezúttal nem kapott sok gólt, mégis talán a leglehangolóbb teljesítményét nyújtotta a szezonban.

• „A két csapat eddig minden mérkőzésén kevesebb helyzetet alakított ki, mint ellenfeleik.”

Az „alárendeltek” csatáját kiütéssel a Gyirmót nyerte, a mostani meccsen 56 támadáspontot értek el, míg a Diósgyőr ennek felét sem, összesen 23-at.

• „A Diósgyőr az általunk 2. legrosszabbra mért támadójátéka ellenére már 9-szer is eredményes volt, azaz a miskolciak kevés helyzetből is képesek gólokat szerezni.”

Ezúttal ez is elmaradt a miskolciaktól. Érdekes, hogy pont a bajnokság 2. leggyengébb védelme ellen nem találtak be a borsodiak, hiszen az előző 7 fordulóból 6-szor sem maradtak gól nélkül.

• „A Gyirmót legnagyobb problémája a meddő támadójáték, az új igazolások, illetve a sérülésből visszatéregető kulcsjátékosok talán segíthetnek fejlődni ebben a mutatóban.”

Valóban, a győriek támadójátéka túlnyomó részt a három hetes szünetben igazoltakra és a sérülésből frissen visszatérőkre alapozódott. Érdemes lehet újra rápillantani a kulcsmomentum ábrájukra, amin most kékkel jelöltük ezeket a játékosokat:

• „A meccs képét jelentősen meghatározhatja, hogy mindkét csapat könnyen hajlamos lemondani a passzjátékról, és előreívelgetni a labdát, ugyanakkor több kezdeményezőkészségre számítunk a csapatoktól ezen a mérkőzésen, hiszen kevés jobb alkalmuk lesz pontokat szerezni, mint ezen a találkozón.”

Ahogy azt korábban már kifejtettük, ennek a várakozásunknak csupán a Gyirmót felelt meg, a Diósgyőr alapvetően a tőle már-már megszokott, felívelésekre komoly hangsúlyt fektető játékát mutatta.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

Mérkőzés

Mezőkövesd vs. Honvéd

Mezőkövesdi Városi Stadion, 2016. 09. 10.

A hullámvölgyben lévő Budapest Honvéd legyőzésével újabb lépéssel távolodott a Mezőkövesd a kiesőzónától.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Mezőkövesd támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Mezőkövesd góljain kívül nem jutott igazán nagy helyzetekig a mérkőzésen, gyakran bő 10 perces periódusokon keresztül semmilyen veszélyt nem jelentett a vendégek kapujára. Nem először látjuk a borsodiakat szinte a semmiből gólt rúgni, a Ferencváros ellen sem volt komoly helyzetük a szerzett gólokon kívül. A borsodi csapat jellemzője, hogy az ellenfeleik hibáit könyörtelenül kihasználja, ez látható a szabadrúgásaik után született góljaik számából is, amiről később még lesz szó.

A Honvéd támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

A mezőkövesdi támadáspont ábra után a Honvédét vizsgálva (fent) a legfeltűnőbb különbség, hogy a budapestiek az egész mérkőzés során rendszeresen eljutottak ellenfelük kapujáig, góljukon kívül 2 alkalommal jelentős, 7-szer enyhe veszélyt magában foglaló helyzetek erejéig. A piros-feketék számára álomszerűen indult a mérkőzés, hiszen gyorsan gólt tudtak szerezni, miközben a Mezőkövesd az első szűk fél órában szinte semmilyen veszélyt nem jelentett kapujukra. A stabil védekezésen alapuló, sok felíveléssel operáló Honvéd az előny birtokában nyugodtan játszhatta kedvenc játékát, ennek ellenére maradt alul végül két góllal is. Kiemelnénk az ábra alapján, hogy a 65. perc után meg tudott újulni a budapesti csapat, folyamatosan alakították ki a többnyire kisebb helyzeteiket. Ebben nagy szerep jutott Lanzafame-nak, illetve a csereként beálló Eppelnek.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

A támadások típusainak arányát mutató fenti ábra alapján kijelenthetjük, hogy alapvetően hasonló stílusban játszott a két csapat, közel azonos mennyiségben élve passzjátékkal és felívelésekkel.

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

A támadások típusai szerint elért támadáspontok ábrája sokkal árulkodóbb a két csapat közötti különbségről, a Honvéd sokkal hatékonyabb volt a passzjátékok terén, több komoly helyzetet is kialakított felállt mezőkövesdi védelemmel szemben, gólt azonban nem tudott szerezni. A felívelések oszlopaira nézve fontos megjegyeznünk, hogy a Mezőkövesd 2 (20 pont), a Honvéd 1 (10 pont) gólt is előreívelés után szerzett, azaz a góljain kívül ebben a támadásfajtában egyik csapat sem volt túl veszélyes a mérkőzésen.

A kövesdiek újabb rögzített szituációból szerzett gólja mellett nem mehetünk el anélkül, hogy kiemelnénk, milyen kiemelkedően teljesítenek a bajnokság eddigi meccsei alapján ebben a műfajban:

Szabadrúgásból közvetlenül és közvetve elért főbb statisztikák az első 8 forduló alapján [A táblázaton csak azok a szabadrúgások szerepelnek, amelyeket a csapatok gólszerzésre alkalmaznak, azaz kapura rúgnak, illetve kapu elé ívelnek][A Gyirmót-Diósgyőr, illetve Vasas-Paks mérkőzések adatai még nem szerepelnek a táblázatban]

Ahogy a táblázatból kitűnik, a Mezőkövesd átlagos arányban kísérelhetett meg gólt szerezni szabadrúgásokból, azonban már 4 gólt is szerzett rögzített szituációk után, ráadásul a legtöbb támadáspontot is ők érték el a bajnokság első 8 fordulójában.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

A támadások kulcsmomentumainál a hazaiak esetében mindössze 2 játékost emelnénk ki. Marek Strestik egyébként is a legveszélyesebb mezőkövesdi támadó volt eddig a szezonban, azaz a Honvéd ellen csak „hozta a szokásost”, azzal az extrával, hogy most gólt is szerzett, Stipe Bacelic-Grgic gólját pedig gólpasszal segítette. Sós Bence remekül szállt be a meccsbe, 25 perc alatt ketten is róla kaptak sárgalapot (Hidi Patrik a másodikat), a harmadik gólt pedig az ő veszélyes szabadrúgása készítette elő.

A Honvédnál Davide Lanzafame teljesítménye volt kiemelkedő, annak ellenére is, hogy nem sikerült túl fényesre a bemutatkozása. Lanzafame korábban bizonyított már a piros-feketéknél, most is jól játszott, gólpasszt adott, illetve gyakran jegyezhettük fel a nevét kreatív passzok, cselek után. Eppel Márton némi meglepetésre csak csereként jutott szóhoz, igazán nagy gólhelyzete nem volt, de jól készítette le a társak számára a labdákat, mindenképpen veszélyesebb volt, mint a helyén kezdő Balázs Zsolt.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

• „A bajnokság 9. legjobb támadójátékát és 10. legjobb védekezését produkáló Mezőkövesd fogadja a 7. legjobban támadó és 3. leghatékonyabban védekező Honvédot.”

A mérkőzésen elért támadáspontok (Mezőkövesd 42, Honvéd 51) nagyjából eszerint alakultak, az eredmény azonban egyáltalán nem. Kíváncsiak vagyunk, hogy hosszútávon is képes-e megőrizni a Mezőkövesd ezt a kevés lehetőségből viszonylag sok gólt szerző teljesítményét, amit a Fradi és a Honvéd ellen is bemutatott. Meglepődnénk, ha igen.

• „A Mezőkövesd mindössze 1 pontot tudott szerezni 3 hazai mérkőzésén, ennek ellenére a 3-ból 2 alkalommal veszélyesebben játszott otthon, mint ellenfelei.”

Most nem játszott veszélyesebben a Mezőkövesd, mint ellenfele, mégis megszerezte első győzelmét hazai pályán.

• „A Honvéd idegenben mutatott teljesítménye meglehetősen felemás, 2 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség szerepel a nevük mellett, de csupán egyszer, a Diósgyőr ellen játszottak a kapura veszélyesebben vendégként.”

Egyáltalán nem illeszkedik a budapestiek idegenbeli meccseinek sorába a most tárgyalt mérkőzés, veszélyesebben játszottak, mégsem nyertek, ilyen eddig nem fordult elő velük a szezonban.

• „A Honvéd várhatóan enyhén többet birtokolja majd a labdát, de a Mezőkövesdtől sem várunk egyértelműen alárendelt játékot.”

Az „alárendelt” meglehetősen rugalmas kifejezés, de semmiképpen nem használnánk a mezőkövesdiek szombati teljesítményére, annak ellenére sem, hogy tényleg többet birtokolta a labdát a budapesti csapat (60 százalék, Instat).

• „A Mezőkövesd leginkább kontrákból és rögzített szituációkból lehet veszélyes ellenfele kapujára.”

Meg persze előreívelésekből, tennénk hozzá utólag. Rögzített szituáció után ismét eredményes volt Pintér Attila csapata, kontráik azonban nem voltak igazán veszélyesek.

• „A meccs képét jelentősen meghatározhatja, hogy mindkét csapat könnyen hajlamos lemondani a passzjátékról, és előreívelgetni a labdát.”

Lényegében tényleg a csapatoknak ez az előreívelési hajlandósága határozta meg a mérkőzés képét, a Mezőkövesd 48, a Honvéd 41 százalékban választotta ezt a támadástípust, mindkét szám jelentősen a ligaátlag (30 százalék) felett van.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).

Mérkőzés

Debrecen vs. Újpest

Debreceni Nagyerdei Stadion, 2016. 09. 10.

A Debrecen első győzelmét szerezte Leonel Pontes irányítása alatt, ezzel megszakította az Újpest 5 meccses veretlenségi sorozatát.

[Ha először jársz oldalunkon, akkor kifejezetten ajánljuk a „Módszertan” fejléc bejegyzését, amelyből gyorsan megértheted, hogy mi a célunk cikkeinkkel, illetve mit értünk az olyan kifejezések alatt, mint „támadáspontok”, illetve „kulcsmomentumok”.]

A Debrecen támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Debrecen az első gólja előtt is kialakított egy komoly helyzetet, a mérkőzés nagyobb részében azonban szinte egyáltalán nem volt veszélyes az Újpest kapujára. Szembetűnő, hogy a 17. és a 77. perc között eltelt órában mindössze 10 percenként jutott el a Loki a lila-fehérek kapujáig, érdemi veszélyt magában foglaló lehetőségük pedig ebben az időszakban nem is volt. Az újpesti egyenlítőgól után sem beszélhetünk arról, hogy nyomás alá helyezte volna ellenfele kapuját a Debrecen, ezt támasztja alá annak a ténye is, hogy második góljukat kontrából szerezték.

Az Újpest támadáspontjainak eloszlása. [1: komolyabb veszélyt nem jelentő távoli lövés, szöglet, beadás; 2: enyhe veszélyt jelentő lövés, fejes; 3: jelentős gólhelyzet; 5: kapuval szemben álló támadó közvetlen gólhelyzete „ziccer”; 10: gól]

Az Újpest fenti támadáspont ábráján remekül látszik a lila-fehérek első és második félidei támadójátéka közti különbség. Az első 45 percben gyakorlatilag jelentős gólhelyzetük sem volt, a 45. és a 80. perc között azonban folyamatos nyomás alá helyezték a hazai kaput, aminek az egyenlítő gól formájában meg is lett az eredménye. Az Újpest a 80. perc után is veszélyesebben játszott a kapura, mint ellenfele, ennek ellenére maradt pont nélkül Horváth Zsolt kontragólja után.

A csapatok támadásainak megoszlása típus szerint

Remekül visszaadja a meccs képét a támadásvezetések típusainak összehasonlítása. Ahogy a fenti ábrán látszik, míg az Újpest döntően passzjátékkal operált, addig a Debrecen közel kétszer annyiszor ívelte előre a labdát, mint ahányszor megpróbálta volna passzokkal az ellenfele kapuja felé juttatni azt. Ehhez a meglehetősen markáns különbséghez persze az is hozzájárult, hogy a Loki már a meccs elején megszerezte a vezetést, így nem volt rákényszerítve az építkezésre. A korai hazai gól miatt kevés támadásépítést regisztrálhattunk döntetlen állásnál, ennek ellenére érdekes lehet, hogy ezekben az időszakokban sem mutatott passzjátékra sokkal hajlandóbb képet a hazai együttes:

A Debrecen támadástípusai döntetlen állásnál. Meglehetősen kicsi a minta, de feltételezhetjük, hogy akkor sem passzolt volna sokkal többet a hazai csapat, ha nem szereznek olyan korán vezetést

A csapatok által elért támadáspontok támadástípusonkénti megoszlása

A támadáspontok fenti ábrájáról kitűnik, hogy az Újpest fölényben volt a passzjáték után kialakított helyzetek arányát tekintve, ez nem is véletlen, hiszen korábban láttuk, hogy milyen kevésszer élt a támadások ezen típusával a hazai csapat. A debreceni kontrák 12 támadáspontot mutató oszlopa kicsit csalóka lehet, a második gólt leszámítva nem is vezetett igazán veszélyes kontrát a hazai csapat, annak ellenére sem, hogy az Újpest a meccs során egyre többet kockáztatva tartotta ellenfele térfelén a labdát.

Támadások kulcsmomentumainak táblázatai

A támadások kulcsmomentumainál a hazaiak esetében mindössze Tőzsér Dánielt emelnénk ki, a debreceniek új szerzeménye több remek passzal és hosszú indítással segítette a kevés veszélyes debreceni támadást. Holman Dávid gólján kívül nem jelentett érdemi veszélyt a vendég kapura, Horváth Zsolt viszont jól szállt be a meccsbe, feltehetően több játékidő is jut majd a fiatal támadónak, hiszen egyáltalán nem játszott rosszul eddig a szezonban.

Az újpestieknél Diarra tett hozzá legtöbbet a támadásokhoz, az első félidőben azonban ő is meglehetősen halovány volt. Pozitívum lehet még a lila-fehér számára, hogy Nemanja Andric ezúttal fel tudott nőni légióstársához, negatívum, hogy Lázok János és például Enis Bardhi egyáltalán nem.

Mit írtunk a meccs előtti felvezetőnkben?

• „A bajnokság 5. legjobb támadójátékát és 8. legjobb védekezését produkáló Debrecen fogadja a 3. legjobban támadó és 2. leghatékonyabban védekező Újpestet.”

A mérkőzés képe nagyjából a fenti erőviszonyok szerint alakult, hiszen enyhén veszélyesebbnek mértük a vendégeket, más kérdés, hogy az eredményben ez nem mutatkozott meg. Az Újpest csak a második félidőben emlékeztetett a szezonban eddig mutatott önmagára, ennek ellenére is szerencsétlennek nevezhetőek a lila-fehérek, amiért pont nélkül távoztak a Nagyerdei Stadionból.

• „Míg az Újpest 4 győzelmet és 1 döntetlent ért el legutóbbi 5 mérkőzésén, a Debrecen az előző 3 meccsén csak 1 pontot szerzett, ráadásul jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt hónapban.”

Tökéletesen ellentétesen alakult a mérkőzés, mint ahogy a csapatok formája alapján akárki várhatta volna, nem véletlenül hangsúlyoztuk felvezetőnkben, hogy ezzel a meccsel „kapcsolatban merünk a legkevesebb konkrétumot megfogalmazni, mivel nehezen tudjuk megbecsülni, hogy mire számíthatunk a jelenetős változásokon átesett Debrecentől.”

• „A Loki a Paks, az MTK és a Haladás elleni hazai meccsein annak ellenére sem tudott nyerni, hogy mindháromszor veszélyesebb volt a kapura, mint ellenfelei.”

Ez alapján úgy tűnik, hogy megérheti a Debrecennek kevésbé veszélyesnek lenni a kapura, mint ellenfelei, hiszen az Újpest ellen is ez történt, és be is zsebelték a 3 pontot.

• „A Debrecen 5 legkreatívabb játékosa közül 2 távozott az átigazolási időszak végén, igaz, helyettük többen is érkeztek a támadószekcióba.”

Ahogy ez a fenti kulcsjátékos ábrán is látszott, egyelőre csak Tőzsér Dániel volt képes az új szerzemények közül érdemben segíteni a támadásokat. Mutatunk még egy ábrát a 8 forduló alapján összesített kulcsmomentumokról, amin feketével jelöltük azokat a játékosokat, akik távoztak az átigazolási szezon végén, illetve az Újpest elleni meccsen nem voltak a kezdőcsapat tagjai:

Jól látszik, hogy a szezonban eddig legveszélyesebben játszó debreceni játékosok közül kevés volt megtalálható a debreceni kezdőcsapatban, ennek valószínűleg jelentős része volt abban, hogy a mérkőzés túlnyomó részében meglehetősen vérszegény támadójátékot láttunk a hazaiaktól.

• „A meglehetősen tartalékos Újpest egy Honvéd elleni kiadós vereséggel, a Debrecen egy Mezőkövesd felett aratott szoros győzelemmel készült a válogatott szünetben.”
• „Várhatóan minkét csapat a passzjátékot favorizálja majd, az Újpesttől a rá jellemző, sok beadással operáló játékot várjuk.”

A Debrecen támadójátéka kapcsán kevés tévesebb várakozásunk lehetett volna, a támadás birtokában mintha egyáltalán nem akart volna építkezni a hazai csapat. Az Újpest a tőle megszokott játékstílust alkalmazta, a második félidőben sokkal veszélyesebben, mint az elsőben.

Források:

A bajnokság összes mérkőzését a köztévé médiatárán keresztül láttuk (mediaklikk.hu).

A csapatlogók az MLSZ honlapjáról származnak (mlsz.hu).

Az esetleges Instat adatok az MLSZ által fizetett, ingyenesen elérhető instat adatbázisból származnak (instatfootball.tv/hungary/).